Tolna Megye [antikvár]

Szép ez a vidék. A Baranya, Bács-Kiskun, Fejér és Somogy megyék által ölelt Tolnában járva, kicsit reánk köszön szinte az egész ország. Éghajlata, földrajzi jellemzői minden tájegységből mutatnak példát, de vannak csak erre a megyére jellemző adottságok is. Tolna megye a kétfelől rónás és közte emelkedő vidékek találkozása. Dombjai-hegyei a Mecsek nyúlványai, melyek alatt tágas öblöt formálnak a Mezőföld és a Sármező átnyúló karjai. Ennek a változóan sík és dimbes-dombos tájnak a Duna felé eső síksága a megye déli szögletében, Sárközben végződik. Innen nyugatra Szekszárd felé több, mint 200 méterrel magasabb dombcsoport húzódik. Emelkedői a baranyai határig 600 méterre kúsznak a Mecsekre. Keleti határát főfolyója, a Duna szegélyezi teljes hosszában. Jelentős mellékvize a Tolna és Szekszárd közötti csatornába befutó Sárvíz és a vele szinte párhuzamosan folydogáló, a Balaton vizét a Dunába vezető Sió. A Koppányt is befogadó Kapos Dombóvár felől szabad a Sió-csatornába. Vizeink gyakorta áradást okozó szeszélyes kanyarulatait már a középkorban szabályozni kezdték, a munkákat Mária Terézia idejében, majd a múlt században végzett átvágásokkal és lecsapolásokkal folytatták. Az Alpok hóolvadásától függően még századunk közepén is árvizeket okozó Duna ma a természet szépségeit megőrző, de veszélytelen útvonala a nemzetközi forgalomnak.