Törtmagyar [antikvár]

PROLOGUS1988. december 29., csütörtökMég nem is tudják, de az ellenség már ott áll a kapuk előtt.Hét óra van egy december végi, holdvilágos estén; rosszabb-kor aligha lehetne partit rendezni, és lassan már jönnek a vendégek. A meghívók, a költségek, a habverés bonyolult kínjain túlesve a Westminster Court kettes lakásának lakói már-már az érkezőket üdvözölni is túl fáradtak - pedig annyi mindent meg kell még csinálni! Fent vannak már hajnali öt óta, őrült hatékonysággal törölgetik a nippek alját, porszívóznak a sok-sok szőnyeg alatt, tésztát nyújtanak, uborkát szeletelnek: számtalan feladat van, ha olyan tökéletes estét akarnak, amilyennek lennie kell. Marina meg az édesanyja ott áll most a szekrény előtt Marina apró szobájában, míg a nagyanyja meg annak testvérei ledőltek egy kicsit; állnak, és úgy tesznek, mintha nem uralkodna el rajtuk lassan a pánik.-Nem vehetném fel egyszerűen az iskolai pulcsimat? -kérdi Marina. - A gyapjú olyan jól néz ki.-De talán nem elég jól, szívem - feleli az anyja, Laura. - Tudod, mennyire utálják a mindegy. És az a zöld ruha?