Új szlovák-magyar szótár/Új magyar-szlovák szótár I-II. [antikvár]

Régi szlovák szótáraink nagy része kifogyott, a szellemi élet fejlődésével a nyelv szókincse óriásit gyarapodott, s nemrégiben életbe lépett az új szlovák helyesírás is. Ezek a körülmények tették szükségessé e szótár megjelenését. Azon voltunk, hogy minél kisebb helyen minél nagyobb anyagot adhassunk; ezért használunk rövidítő jeleket s ezért áldoztunk fel néha az etimológia elvét a praktikus célnak, amikor egy csoportba foglaltunk olyan szavakat is, melyeket csak a szóalakok részleges egyezése kapcsol egymás mellé. Jeleink: A ~ az egész címszót jelenti, a / jel pedig a címszónak a származékokban megismétlődő része helyett áll. A mellékalakok (gen., az igék jelenidejének) megjelölése a szokásos szótári formák szerint történt; a visszaható névmást a jelenidő mellett újból nem tettük ki, mert az infinitivusnál úgyis megjelöltük, az infinitivus mellett a magyar ige jelenidejű, egyesszámú 3. személyét adják, mert ez rövidebb is, meg a szó tövét is mutatja (tanítani h.: tanít, adni d.: ad).