Ünnepi imádságok VII. [antikvár]

Részlet a könyvből: Mily szépek sátraid, Jákob, lakóhelyeid, Izrael! A mi engem illet - kegyelmed bősége által - jövök a házadba, meghajlok szent hajlékodban, irántad való tiszteletből. Örökkévaló! szeretem házad menedékét és dicsőséged tartózkodásának helyét. És én meg is hajlok, meghajtódom és térdet hajtok az Örrökévaló, az én Teremtőm előtt. Most pedig imádságom hozzád Örökkévaló, kedvesség idején; Istenem, kegyelmed bőségében, hallgass meg valóságos üdvösségeddel.