Urbán György [antikvár]

Részlet:"Megtestesített viszonyokUrbán György ezredvégi műveirőlAz elmúlt évezred utolsó századának kilencvenes éveiben született Urbán György-objektek szemlélői számára minden bizonnyal revelatív hatású a pályaképből, a korai alkotásokból eredeztethető azon felismerés, hogy e rendkívül friss szellemiséggel áthatott tárgy-művek megalkotója a realista stíluskörhöz kapcsolódó táblakép-festészet híveként és művelőjeként kezdte megalapozni munkásságát. Az ezerkilencszázötvenes-hatvanas évtizedfordulón az európaitól meglehetősen elszigetelt - de sokszínűségét a társadalmi/politikai-művészetpolitikai nehézségek és gátak ellenére is megőrizni igyekvő - magyar művészetben alkotásaival 1961 óta jelentkező művész kezdetben a hagyományos képtémák - csendéletek, életképek, portrék - megszólaltatója volt. Urbán György aztán az erőteljes festői erényeket tükröztető, de a tradicionális kifejezőeszközökkel élő kép-együttesének megalkotása után, a hetvenes években - a korszak úttörő jelentőségű természettudományos felfedezései által is inspirálva - fordult az elvont kifejezések világa felé. Mozgás, ritmus, a fény lüktetése, dinamika és expresszivitás: ezek Urbán festői problémái." - írta Németh Lajos művészettörténész professzor a festő új, a korábbi törekvésekkel gyökeres szakítást tanúsító kompozícióiról.Nos, a konstruktivizmus és a geometrikus absztrakció, valamint az op art áramlatai által megérintett - és a Bauhaus mestereinek kísérleteiből és műveiből leszűrhető, a korszellemmel átitatott felismerések szintetizálásával - továbbépülő Urbán-munkásság a kilencvenes években messze rugaszkodott a táblakép-festészet ágazatától, e műforma-konvencióitól: művei dombormű-jellegű objektekké, majd olyan térbe szervezett tárgyakká formálódtak, amelyekben a markáns téri hangsúlyok mellett lényeges alkotóelem maradt a színek kifejezőerejére alapozott hatásvilág is. Urbán György nem azért távolodott el a tradicionális festészettől, hogy a hagyományos szobrászathoz érkezzen el. Műveinek alkotóelemei: anyagai és eszközei radikálisan megújítottak voltak, s ugyanígy a képépítő, illetve a mű-konstruáló logikát is új felismerések vezérelték."