Útmutató a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adók és vám elszámolásához, kedvezményeihez és állami támogatás elnyeréséhez [antikvár]

Előszó Magyarországon a piacgazdaság eddigi építése során döntően a mülcödötöke-befektetések révén, továbbá az importon keresztül történt a gazdaság innoválása. Ezt nevezik az importált innováció korának, melyet a nemzetközi megítélés döntőnek tart a sikeres alkalmazkodás szempontjából. Ezt a feladatot a magyar gazdaság jól oldotta meg, de nem mondható kielégítőnek a belső kutatásifejlesztési potenciál megőrzése, fejlesztése, főként a vállalkozási szektorban. A tulajdonosi és a strukturális átalakulás, valamint a piacgazdasági kemény feltételekhez alkalmazkodás folyamatában a kilencvenes évek első felében a magyar vállalatok a fennmaradás küzdelmével voltak elfoglalva és kevesebb erőt fordíthattak a jövőépítésre, az ezt megalapozó kutatási-fejlesztési tevékenységre. Az átmenet nehézségein túljutott hazai vállalatok további sikere ma már egyre inkább az innovációs és a K+F képességtől függ. Valamennyi gazdasági sikert elért ország (legutóbb az ír Köztársaság) tapasztalata azt mutatja, hogy a lehető legszorosabb kapcsolat van a tartósan dinamikus gazdasági növekedés és az innovációs folyamat intenzitása, mélysége és kiterjedtsége között. Az innováció döntő inputja pedig a kutatási-fejlesztési tevékenység, ezért a K+F erősítésével az innovációs képesség is erősödik. A hazai és az importált K+F és az innováció együtt teheti képessé a magyar gazdaságot a dinamikus fejlődésre. Valamennyi sikeres felzárkózási példa azt is mutatja, hogy a kormányzati ösztönzés fokozottan gyorsítólag hat a K+F és innovációs tevékenységre. A nemzetközi szerződések alapján és az EU tagországok gyakorlati mintáit figyelembe véve a magyar kormányzat is számos ösztönző intézkedést vezetett be