V. Növénytermesztési Tudományos Nap [antikvár]

V. NÖVÉNYTERMESZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP_ELŐSZÓ ELOSZO Hasonlóan bármely emberi tevékenységhez, a földmüvelés is valahol az emberi tudatban gyökerezik. A föld müvelése, a paraszti mesterség sokszor megvetett, lenézett területe volt a tudománynak, és néha talán még ma is az. Pedig valószínűleg itt, ebben keresendő minden emberi kultúra, minden emberi tudás legősibb kezdete, talán alapja is. Maga a földmüvelés minden bizonnyal egyidős az emberi civilizáció történelmével. A teremtés-mítoszok csaknem minden esetben szólnak erről. Amikor az első emberpár vétett az isteni parancsolat ellen és kiűzetett a Paradicsomból, a következő szózat hangzott el: "Átkozott legyen a föld temiattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. - Orczád verejtékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél " olvashatjuk a Bibliában. A növénytermesztés alapját mindenkor a termőhely talajának tápanyagszolgáltató képessége Jelenti elsődlegesen. A növény növekedését befolyásoló környezeti tényezők (hőmérséklet, víz, sugárzási energia, a talaj tulajdonságai, a levegő összetétele, kártevők és betegségek stb.) közül a legutóbbi időkig a talaj természetes termőképességének, tápanyaggazdagságának volt meghatározó szerepe. Annak felismerése, hogy a minimumban levő tápanyagok visszapótlásával valamely talaj termékenységi foka rövid idő alatt többszörösére növelhető, megteremtette a szántóföldi termelésben is a korábban nem remélt hozamok állandósítását. A földmüvelés feladata, hogy megteremtse a növény igényeinek megfelelő ökológiai feltételeket. Cserháti Sándor szerint "Van növény, amely csak mélyített talajon termelhető, s olyan, amely sekély míveléssei is beelégszik; az egyik megterem az első évben mélyítés után, a másik pedig csak a mélyítést követő második évben vethető sikerrel. A talajmívelésnek tehát a részletekben a növény igényei szerint kell módosulnia." Tanítványa és utóda Grabner Emil ezt a következőképpen fogalmazta meg: „A talajmívelésnek az a feladata, hogy a termesztendő növények fejlődésére a vetéstől az aratásig a lehető legkedvezőbb tenyészfeltételeket szolgáltassa. A vetéseink csak akkor sikerülhetnek Jól, ha megfelelő talajmíveléssel kifogástalan magágyba vetünk, amelyben a vetőmag gyorsan és egyenletesen kelhet ki. A növények fejlődésére legkedvezőbb tenyészfeltételeket a talaj morzsalékos szerkezete (struktúrája) szolgáltatja, amely a talaj hajcsövességét és légjárhatóságát a legmegfelelőbb mértékben egyesíti magában. Ezért az okszerű talajmívelésnek arra kell irányulnia, hogy a talajt a növény vetéséig morzsalékos állapotba hozza és az után is lehetőleg ilyen állapotban tartsa." A Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Bizottsága, köztestületi tagjai és választolt képviselői hagyományosan kétévente tudományos konferencia keretei között ismertetik legújabb tudományos kutatási eredményeiket, folytatnak vélemény- és tapasztalatcserét a szakma aktuális kérdéseiről. A mostani V. Növénytermesztési Tudományos Nap, amelynek legrégebbi hazai agrároktatási intézményünk a keszthelyi Georgikon ad otthont kettős feladatot tűzött maga elé. Egyrészt tisztelegni szeretne a -9-