Vasi képek [antikvár]

's,i, i'cpm'i'IéÉei'i If^SifilëSif)'m&iâIfcâErdős hegyek, szelíden hullámzó dombvidékek, ligetes folyó- és patakvölgyek, horhosokból nyíló szőlőhegyek és tágasan nyújtózó, sík mezők váltakozásából a mozgalmasság és a nyugalom ritmusával bontakozik ki a táj. Lehet, hogy barátai Önnek az erdők felett integető templomtornyok, hogy frissült már vizeinkben, vidult már borainktól, sőt bejárta erdeink vadcsapásait is, avagy éppen gyermekkorának ős-emlékei kapnak új körvonalakat e fotókat lapozgatva? Ha nem, hát legyen ez a képeskönyv biztatás (mert több annál nem lehet) egy alig vagy egyáltalán nem ismert vidék nem hallott múltjának, nem látott jelenének a megközelítésére.E színes változatokban gazdag fold egységét az a harmónia adja, amely nem a természet öntudatlan megnyilvánulása, hanem a hely és az ember együttműködésének évezredek alatt kimunkált összhangja. Példázza ezt először két hegyünk!A Kőszegi-hegység ölelésében fekvő Velem-Szentvid kúpos palatömbjét mértani pontosságú teraszok lépcsőzetévé alakította, oda építette útjait, házait, műhelyeit, a tetőre védműrendszerét és fellegvárát az a késő bronzkori népesség, melynek bronztermékeit több száz kilométeres körzetben használták, melynek kereskedelmi kapcsolataira Skandináviától Kisázsiáig ismerünk bizonyítékokat. Roppant metropolisukat utóbb a Hallstatt-kultúra népessége vette birtokába, majd a szűk teraszokat a kelták egyesitették és kerítették párkányokkal. Római őrhely állt később az ormon (a közelből vezették a forrásvizet Savariába), de erődített hely volt a középkorban a Németújváriak kezén is. Még ősibb: kőkorszaki lelőhely (hasonlót számosat említhetnénk még) a balatoni vulkánsomak a Kisalföld peremére szakadt tagja, a Sághegy. Ám bazaltkincsét az ember megrabolta: kövein vonatok és gépkocsik robognak. De érték így is! Flóraszigete természetvédelmi terület. Borában a láva és a Nap heve ég. Kifosztott krátere szabadtéri hangversenyterem. Komoran meredő szirtje a lebukó Nap vörösében izzva Berzsenyi nagy lelkét idézi. A tövében várossá emelkedett Celldömölk.Bőkezű is volt hozzánk a természet (itt találkozik a nyugati, nedves, óceáni időjárás a keleti, száraz, szélsőséges klímával, de érződik még a mediterrán éghajlat enyhe befolyása is, ami egyaránt kedvez az őshonos növényzetnek és mezőgazdasági kultúráinknak), - másban meg szűkmarkú, mert számottevő ásványi kincsünk nincs, az Őrség vagy Cser kavicstakarójának termőre fordítása pedig még ma is tudásunk, leleményünk próbaköve. Mégis: ahány népet ide vetett a sorsa, az mind megkísérelte az emberhez méltó élet feltételeinek a megteremtését. A rómaiak is hódítóként érkeztek erre a Tóldre, s várost alapítottak a régi kereskedelmi és hadi utak találkozásánál időszámításunk 43. esztendejében. Colonia Claudia Savaria derékszögű rendszerben épített utcáit hatalmas bazaltkövekkel alapozták, alattuk csatornákat vezettek, középületeiket ragyogó mozaikpadlókkal díszítették, s a római Capitolium mintájára Jupiter, Juno és Minerva hatalmas méretű, ülő márványszobrainak szentélyeket emeltek. Pannónia provincia egyik helytartóját - Septemus Severust - légiósai itt kiáltották ki császárrá, s Nagy Constantin, II. Constantin, Valentinianus császárok innen keltezték rendeleteiket, midőn a barbárok megismétlődő támadásai a birodalom e határvidékére szólították őket.Kereskedők, kézművesek, kiszolgált katonák éltek az újra és újra megerősített falak között. Napvilágra kerültek mécseskészítő, cserépégető, bronzöntő műhelyeik és ezek szerszámai, vallási életük Itáliából hozott vagy a provinciális művészet szintjén alakított emlékei. Mitologikus jelenetekkel díszített, márványreliefes síremlékeik egész sora látható a Savaria Múzeum kőtárában.A III. században felerősödött keleti kultuszok hatására a déli városfalon túl felépítették az alexandriai istenségek tiszteletére emelt Isis szentélyt, s ennek közelében állott a szíriai Jupiter Doliehenus szent kerülete is.Róma nem tudott elle azt el. Ekkor lett Savantállni a nagy keleti iából Steinamanger.ek, s amit meghagytak a gótok, longobárdok és hunok, 455-ben földrengés pusztítottaA Romkertben láthatjuk Zombothel" római maradványokra emelt középkori várbástyáinak omladékait. Ez a kis erődítmény képtelen volt évszázadokon át megvédeni az egyre gyérülő lakosságot a német és cseh hódítóktól, pusztító tatároktól, cselszövő oligarcháktól. Szerepét a török elleni küzdelem növelte meg; 1578-ban lett Vasvár helyett a megye székhelye. Ám a megyeházat csak 1775-ben kezdték építeni. Chevreux Adrián és Eörsi mérnök épülete köré Szily János püspök nagyvonalú elgondolása nyomán Hefele Menyhért tervezte meg hazánk egyik legszebb barokk együttesét a püspöki palotával, a székesegyházzal, a hajdani szemináriummal, a főplébániával, több lakóházzal és klasszicistává nemesedett stílusú egykori nagypréposti palotával. Újabb száz év múlva lépett a nyomukba Éhen Gyula, a vízművet, csatornát és hidakat építő polgármester.