kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Dr. Bóka István - Vaszary János és Vaszary Kolos [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/596/5078596.jpg "Dr. Bóka István - Vaszary János és Vaszary Kolos [antikvár]")
Vaszary János és Vaszary Kolos [antikvár]
Dr. Bóka István, Gebauer Imola, Géger Melinda, Gergely Mariann, Krúdy Gyula, Plesznivy Edit
Előszó
„A »Gyönyörde«, a fasor, melynek lombjai alatt Vörösmarty beszélyének hősei, a »füredi szívhalászok« sétáltak a választott hölgy után, a Kisfaludy Színház romjai, Jókai és Blaháné léptének a nyoma az erdőben: ez a legtisztább magyar biedermeier.
De a táj is szelíd Nyájas táj, hívogató. Ezt mondja: »Ne siess! Pihenj! Hallod a fák zúgását? Valamit üzennek.« Az ember megáll, hallgatja a zúgást, s egyszerre megérti, hogy kár volt sietni"
Tisztelt Olvasó!
Ezt írja a világhírű...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2880 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Előszó
„A »Gyönyörde«, a fasor, melynek lombjai alatt Vörösmarty beszélyének hősei, a »füredi szívhalászok« sétáltak a választott hölgy után, a Kisfaludy Színház romjai, Jókai és Blaháné léptének a nyoma az erdőben: ez a legtisztább magyar biedermeier.
De a táj is szelíd Nyájas táj, hívogató. Ezt mondja: »Ne siess! Pihenj! Hallod a fák zúgását? Valamit üzennek.« Az ember megáll, hallgatja a zúgást, s egyszerre megérti, hogy kár volt sietni"
Tisztelt Olvasó!
Ezt írja a világhírű magyar író, Márai Sándor a híres balatonfüredi sétányról, a Tagore promenád fáiról.
Egyetértünk vele, s nemcsak mi, akik itt élünk, de szerencsére az évről évre idelátogató vendégek ezrei is megérzik azt a derűt és nyugalmat, melyet Balatonfüred, ez a csendes és gyönyörű Balaton-parti város sugároz.
Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi ennek a titka?
Nem könnyű a választ néhány mondatban megfogalmazni, pedig mint a legtöbbször, most is egyszerű a magyarázat.
A legtágabb értelemben vett hagyomány: a természeti, épített és kulturális örökség megőrzése, ápolása, az ennek megfelelő kulturális alapú városfejlesztés. Ez a „titok nyitja".
Persze az „egyszerű magyarázat" mögött nagyon sok ember sok munkája van. Összetett, tudatos fejlesztésekről van szó, amelyek a turizmust, a város rehabilitációt épp úgy szolgálják, mint a kultúrát. Ezek szorosan összefüggnek, egymástól elválaszthatatlanok, főleg egy ilyen adottságú városban, mint Füred. A beruházások révén megújítottunk olyan városrészeket, amikre az uniós források nélkül esélyünk sem lett volna, de ennyivel nem elégedtünk meg, igyekeztünk értelmes funkciót is adni az új vagy éppen átalakított épületeknek.
Az elmúlt néhány év alatt létesült egy új galéria és egy múzeum, felújítottuk a Jókai Mór Emlékházat, a teljes rekonstrukció után Vaszary Kolos egykori villájában képtár nyílik, s nem mellékesen elindult egy új irodalmi folyóirat is. Az önkormányzat a megnövekedett intézményi struktúra működtetése érdekében létrehozott egy nonprofit kft-t, mely terveink szerint rövid időn belül a térség kulturális turizmusának meghatározó szereplője lesz.
Ez nem más, mint a kulturális alapú városfejlesztés. Mindehhez ráadásul nem is kellett „megerőszakolni" a várost, Füred a kultúra helye.
Az természetes, hogy a táj megnyugtató, lenyűgöző szépségét nem felejti az utazó, de az elmúlt években lezajlott felújításoknak, beruházásoknak köszönhetően nagyon sokan a város szívében fekvő, megújult Reformkori Városrész, valamint a Tamás-hegy lábánál meghúzódó Arács képeit is a szívükbe zárják.
Termékadatok
Cím: Vaszary János és Vaszary Kolos [antikvár]
Szerző:
Dr. Bóka István
,
Gebauer Imola
,
Géger Melinda
,
Gergely Mariann
,
Krúdy Gyula
Plesznivy Edit
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9789630690928
Méret: 230 mm x 300 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............