Versek a "Les Fleurs du Mal"-ból [antikvár]

Ez a könyv nem az asszonyaimnak, leányaimnak vagy nővéreimnek iródott; és a szomszédom asszonyainak, leányainak vagy nővéreinek sem. Ezt átengedem azoknak, kik kedvüket lelik benne, hogy a derék cselekedeteket szép szavak köntösébe bujtassák. Jól tudom, hogy a szép stilus szenvedélyes szerelmese kiszolgáltatja magát a tömeg gyűlöletének; de se az emberi tekintély, se a hamis szemérem, se a hasznos cimboraság, se az általános tetszés nem birhatnak arra, hogy e páratlan évszázad tolvajnyelvét beszéljem, még kevésbé arra, hogy tintába fojtsam az erényt.