Versek/Fordítások [antikvár]

Tavasz A tavasz szökken át az árkon Vorsprung durch Ösztön. A hóvirág, a gólyahír A fekete-csontváz nyirkos bükkök Már krókuszokkal körüludvarolva. És ha a nap túl megereszti világát Bumm! El is mulasztottad a tavasz virágát Ejaculatio praecox a nárcisz, tulipán sorban, Húsvéti rózsa csipkéje csokorban, S kékszemű szillák tűnnek kacsintva. De ha az északi szél gyeplőre fogja Lassan kibontja, kicsomagolja Akkor hosszúra nyújtja lépését Túléh a böjt téli szél tépését S a gesztenyerügy türelmesen szedi be piruláját Majd csillárokban gyújtja húsvéti gyertyáját Kicsalva a vandál poszméhet utcasarki szóra Száguldjon búgó kipuffogóval a zöld lámpás korzóra. Nap nap után az orgona-ígéret Pillangó szárnyra, rigók füttyére térét Míg az akác mennyei menyasszonyt sejtet S zúg a tó buzogánya mely vízicsibét rejtett. S aztán az almafa kerül sorra -Ha a fagy mellbimbóját meg nem marja S a méhek csordája meglátogatja Megterhelt nyárral lesz megáldva a méhe Kakukkfű illattal elöntve petefészke Olajággal ígérve gyümölcse telt érése.