Vita Jacobi despotae Moldavorum [antikvár]

Részlet a könyvből: A De Sigetho Hugariae propugnaculo című gyűjteménnyel együtt jelent meg, s azzal tartalmilag is, nyomdatechnikailag is szoros egységet képez Johann Sommer Vita Jacobi Despotae című munkájának 1587. évi wittenbergi kiadása. Mindkét mű kéziratát Forgách Imre juttatta el Wittenbergbe, Ilóczi (Ilowzius) Mátyás útján, s mindkét munkát ugyanaz a wittenbergi professzor, Petrus Albinus rendezte sajtó alá, és látta el kísérő iratokkal. A kor kiadói gyakorlatának megfelelően a címlap hátoldalán a mecénás, Forgách Imre családi címere található. Albinus ajánló levele után az első helyen Zrínyi Miklós, a szigetvári hős arcképe következik, utána pedig a Zrínyi, a Forgách és hercegi Szász-Lauenburgi család címere látható, és csak az ötödik helyen találunk egy olyan illusztrációt, amely közvetlenül a mű tartalmára, hősének sorsára utal: a Phaeton bukását ábrázoló metszetet, Alciati embléma-magyarázó versének kíséretében. A magát Jacobus Heraclides Despotesnek nevező görög kalandor sorsa joggal emlékeztette kortársait Phaetonéra. Az ismeretlenség homályából bukkant elő az 1550-es évek első felében. V. Károly császár előtt állítólag hiteles okmányokkal igazolta, hogy a számoszi fejedelmek törvényes leszármazottja. A császár megerősítette jogait az 1520 óta török uralom alatt lévő égei-tengeri szigetekre, s felruházta azzal a joggal, hogy tudományos fokozatokat, doktori és poeta laureatusi címeket adományozhasson. És Heraclides - legalábbis ideig-óráig - valóban képes volt elhitetni még a legműveltebb kortársaival is, hogy a matematikától és az orvostudománytó kezdve a hadtudományon át a költészetig minden tudományághoz ért.