Vívóvilágbajnokság '75 (mini) [antikvár]

A táblák enyhén deformáltak, gerince és sarkai kopottak.
Magyarország sportéletében a vívás csaknem háromnegyed évszázad óta jelentős szerepet tölt be, amit a különböző nemzetközi világversenyeken elért sikerek, győzelmek bizonyítanak. A magyar vívók 29 olimpiai, 39 világbajnoki és 20 Európa-bajnoki győzelmet arattak, s ezzel megelőzik a világ valamennyi nemzetét. De nemcsak a pástokon, hanem azokon túl is igen jelentősek az eredmények, amit mutat: Magyarország volt 1913-ban az egyik alapítója a Nemzetközi Vívó Szövetségnek; jelenleg hét funkcionáriusa tevékenykedik a szervezet vezetőségében, különböző bizottságokban; Budapest 1926-ban és 1933-ban Európa-bajnokságot rendezett, s 1959 után 1975-ben másodszor világbajnokság házigazdája. Könyvünkben rövid visszapillantást adunk a vívósport történetére, ezen belül magyarországi meghonosodására is. Eredménylistánkon részletesen felsoroljuk az olimpiák, a világ- és Európa-bajnokságok magyar érmeseinek a nevét, s összesítésben ismertetjük az elért helyezések számát. Rövid jellemzés adunk 21 bajnokról, az 1908-as olimpián először aranyérmet szerzett dr. Fusch Jenőtől a 21 olimpiai, világ- és Európa-bajnoki aranyérmet nyert Gerevich Aladáron keresztül Bóbis Ildikóig, aki 1974-ben a női tőr egyéni világbajnokság győztese volt. Fényképeken is bemutatjuk a 21 bajnokot, felvételeket közlünk az említett budapesti világversenyekről és az idei bajnokság színhelyéről.