Vízügyi Közlemények 1979/1. [antikvár]

A MAGYARORSZÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI xNAGYLÉTESÍTMÉNYEK KONCEPCIÓJA^ A vízgazdálkodási nagylétesítmények előkészítési és megvalósítási ideje hosszú, élettartamuk sok évtizedes. Nagy az eszközigényük, társadalmi és gazdasági hatásuk teljes kifejlődését esetleg csak évtizedek alatt érik el. A vízgazdálkodási nagylétesítmények tervszerű, megfontolt, rendszerszemléletű léírehozása szempontjából tehát a íávlaíi fejleszíésí koncepció és íerv kialakítása meghaíározó feleníőségü. A vízgazdálkodás célkitűzéseit, így az ezeket szolgáló nagylétesítmények feladatait a fejlett szocialista társadalom felépítésének társadalompolitikai célkitűzéseiből eredő komplex feladatok határozzák meg. A vízgazdálkodás fejlődését ebből eredően mindinkább a célok, határok és a területek integrálódása, a komplexitás jellemzi. A vízgazdálkodási nagylétesítmények olyan komplex és íöbbcélú művek, amelyek a vízkészletek és vízigények egyensúlyban tartásával, a káros, felesleges vizek visszatartásával, ill. elvezetésével, a víz pontenciális energiájának hasznosításával alapveíően szolgálják a lakosság, a mezőgazdaság, az ipar, a vízi közlekedés, a környezetalakítás céljait. Ennek megfelelően a vízgazdálkodási keretterv felújításánál és a nagylétesítmények beruházásának előkészítésénél már a koncepció kitűzése során messzemenően figyelembe kell venni az említett népgazdasági érdekeltségeket és természetszerűen a költségviselés tekintetében szintén érvényesíteni szükséges az érdekeltség arányait. A vízigények ésszerű szabályozása mellett a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kell kapjon a vízkészletek növelése, a íermészeíes lefolyás műszaki szabályozása, a biztonsági vízíaríalékok képzése. Más országok tapasztalatait és sajátos lehetőségeinket szem előtt tartva növelnünk kell a víztározási teljesítőképességet, különös tekintettel a véletlen jellegű vízhiány biztonsági tartalékokból való kielégíthetőségére. I. Célkitűzések A Duna jelenlősége hazánk vízgazdálkodásában és vízi közlekedésében növekszik. Mint víziút a Duna—Majna—Rajna csatorna megnyitását követően várhatóan a mainál jóval nagyobb súlyt kap. A Duna vízienergiájának hasznosítása energiagazdálkodási rendszerünknek előnyös tulajdonságú csúcsenergiát szolgáltat. A csehszlovák—magyar közös érdekű Duna-szakasz hasznosítása megkeződödött és a következő ötéves tervek egyik jelentős feladata. A hosszútávú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztése, a kisvízi időszak vízpótlásának fokozása vízlépcsők, tározók, fő- 1 A tanulmányt munkacsoport állította össze, melynek tagjai: Dr. Nagy László, Dr. Dávid László, Dobó István, Dr. Bankó Zoltán, Szántó Miklós és Dr. Starosolszky Ödön. A tanulmány 197S-ban készült.