Bővebb ismertető
Vízügyi Közlemények. LXVIII. évfolyam 1986. évi 2. füzet
A VÍZRAJZI TEVÉKENYSÉG EGY VÍZGAZDÁLKODÓ
SZEMÉVEL^
DR. CSERMÁK BÉLA^
Mondandóm középpontjában az 1950-es évek címbeli eseményei szerepelnek, mert -szerintem - akkor rakták le azokat az alapokat, jelölték ki azokat az irányokat, amelyeket ma is lényegileg helytállónak tekintünk, tekintenek.
A VITUKI-nak az 1952. évi alapításakor a legfőbb feladata az volt, hogy feltárja az ország hidrológiai adottságait és hasznosítható vízkincsét.
Ehhez fűzte - félig tréfásan - Mosonyi Emil akadémikus azt a megjegyzést, hogy Magyarország vízkészletének számbavétele izomerő kérdése; fel kell bérelni két izmos szállítómunkást arra, hogy gyűjtsék össze és rakják a nagy tanácsteremben halomba a Vízrajzi Évkönyv, a Vízügyi Közlemények megjelent köteteit, valamint a vízügyi, meteorológiai, földtani, talajtani stb. szolgálat (egyéb) hidrológiai vonatkozású kiadványait és tanulmányait - és bárki érdeklődik Magyarország vízkészletéről, rá kell mutatni a hegynyi kiadványhalmazra: itt van, az igényét kielégítheti belőle.
A szellemes megjegyzés első fele ugyancsak találó volt; a második része („az igénye kielégíthető") azonban erősen vitatható.
1. Az adatbázis 1952-ben
Véleményünk igazolásául - főbb vonásaiban - tekintsük át a vízkészlet számbavételéhez szükséges adatokra vonatkozó 1952. évi helyzetet, ill. e helyzet kialakulását.
A Vízrajzi Osztály 1886-ban (a folyammérnöki szolgálattól) az ország mai területén 60 vízmércéből álló hálózatot vett át; ezen észlelte a vízállásokat, látta el a víz-, jég-, gázlóviszonyok rendszeres jelzését és végzett évente 100-150 vizhozammérést (nem beszélve az egyéb, vízrajzi jellegű munkáiról). Az ország területi veszteségét követően, csak a 30-as évektől mutatott fejlődést a vízrajzi tevékenység, jó néhány közepes vízfolyást is bevonva a megfigyeléseikbe, amivel a mércék száma 137-re növekedett.
Az egységes vízügyi szolgálat 1948. évi megalakulása után - főleg a vízhasznosítási feladatok előtérbe kerülésével - azonnal ugrásszerűen fellendült a vízrajzi munka. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) Kultúrmérnöki osztálya minden jelentősebb kisvízfolyáson, az OVH Vízgazdasági tanulmányi osztálya és az Országos Tervhivatal három kiemelt iparvidék (Borsod, Székesfehérvár-Veszprém, Tatabánya) kisvízfolyásain indíttatta meg a rendszeres vízállásészlelést és a havonkénti rendszeres vízhozammé-
' A kézirat érkezett: 1986. II. 19.
Dr. Csermák Béla oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatokozpont ny. tudományos tanácsadója.