Zalai séta [antikvár]

Zala megye hazánk délnyugati sarkának változatos felszínű, gazdag növénytakarójú, csendes, bensőséges tája. 3784 négyzetkilométernyi területén éghajlati zónák, flóratartományok, kultúrák találkoznak és teszik rendkívül sokszínűvé. Nyugati felén az Alpok vonulatának hullámai szelíd dombokká, sétára invitáló lankákká simulnak, keleti szélének vulkáni kúpjai a Balaton vizében tükrözőnek. Kilencszáz esztendeje kialakult határait a XX. század viharai többször is megbolygatták, északi-keleti részeit Veszprém megyéhez, a délieket Horvátországhoz, nyugati településeit Szlovéniához rendelte a politika kényszere. Ma 8 városa és 249 - jobbára kicsiny - faluja 300.000 embernek ad otthont. Névadója a 139 kilométer hosszú Zala folyó, hazánk legnagyobb, mindvégig magyar területen haladó vízfolyása. Már a rómaiak is róla nevezték Sallának a partján épített várost. Pannónia pusztulása után itt is birodalmak múltak, a régiek helyére új, más nevű népek települtek, de az akkor még nagyobb szerepet játszó, mocsaraival elválasztó, vizével malmokat hajtó, halat, rákot bőven nevelő víz nevét tovább adták egymásnak. Ma is két város, 41 község és tízezernyi magyar família - a Zalaiak, Szalayak - nevében szerepel.