Bővebb ismertető
Részlet:
A költő Párizsból hazatér
Páris milliónyi lámpájától pirosodik az ég, de a világváros egyre távolodik és gyorsan eltűnik a decemberi éj ködében. Holt mezőkön robog az expresszvonat lefüggönyzött háló-fülkéivel, csak az étkezőkocsi világít ki a dermedt éjszakában. Elől a mozdony eszeveszetten száguld a hótengerben, mint fekete bölény félelmetes égő szemekkel.
A híres keleti expressz étkezőjében pezsgő üvegek dugója durrog, kristálypoharakban chartreuse zöldje csillog, vagy rajnai bor tüze pirosodik. A szokott nemzetközi társaságnak hátat fordítva, magányosan, fejét ferdén tenyerére hajtva és a vörös borba bámulva ül Ady Endre.