A hídverő álmai [antikvár]

Minden irodalom hídverés. Lélektől lélekig, embertől emberig, nemzettől nemzetig. Széchenyi szentül hitte, hogy egy hídtól egy ország jövője függhet, és Széchenyi nagy költő volt. Látó, az összefüggések sejtője. Némely emberben a híd-szimbolum kényszerképzetté válhat És egész élete egyetlen küzdelem lehet a mondvacsinált, vagy félig-meddig igazi szakadékok ellen. Az ür: halál, a kapcsolat: élet - ez az ilyen ember hitvallása. Ezért a látszat ellenére nem utólag készült, poétikus rátét ennek a könyvnek a címe. A nagy szellemek földöntúli találkozása épúgy hídverés (és mennyiféle hídi ágaskodik át a végtelen téren), mint ahogy hidak feszülnek a magyarság és Európa közt, a rádió mellett ülő falusi vagy városi magyar és az élet titkainak őrzője: az irodalom között. A partok nem egyformán magasak. A műveit olvasó elnézését kérjük azért, hogy nem egyszer a műveltségre áhítozó olvasó hangja és szempontja volt a pillértartó alapunk. És a hidak is szerények. De ez nem nagy baj. Pontonhídjainkon, háncspallóinkon, a szakadék fölött átvetett durva törzseinken szellemek és eszmények diadalmas seregei dübörögtek át és zsákmányukból talán az olvasónak is jut valami, akivel a mikrofon mellett - éterhidakon - annyiszor forrtunk össze bánatos és bizakodó magyar szeretetben.