A huszadik század befejezetlen mondatai [antikvár]

Részlet: AZ AVANTGARDE ÉS AZ ABSZURD KÖZÖTT (DÉRY TIBOR: „AZ ÓRIÁSCSECSEMŐ") Az óriáscsecsemő (1926) az egyik legjelentősebb avantgardista mű, amelyet a hanyatló, majd végül ténylegesen lehanyatlott közép-európai kultúra, más nevén az Osztrák-Magyar Monarchia átfogó, de semmiképpen sem egységes szellemi miliője létrehozott. A darab alapgesztusa ugyancsak a lehető legközelebb áll a specifikusan közép-európai avantgarde-hoz. Anélkül, hogy elhelyeznénk az Őriáscsecsemőt a modern avantgarde geográfiai és szellemi regionalizmusának koordinátái között, jeleznünk kell, hogy a darab az Ausztria-Magyarország felbomlásának örvényeiben kialakuló avantgardizmus erőteljes és messzemenő tipológiai jelentőséggel rendelkező változata, mélyen összekapcsolódva Oskar Kokoschka akkori darabjaival (elsősorban a Gyilkos, a nők reménysége cíművel), a későbbi epikai út párhuzamossága miatt különösen is érdekesek lennének az akkori Róbert Musillal való megfelelések, de az ekkori Musil számára kiemelkedően fontos Róbert Müllerhez kiépíthető párhuzamok is, ám az ekkori irodalmi igényű kabaré vagy akár Karinthy későbbi filozofikus abszurdjai is számításba jöhetnének.1 Az Óriáscsecsemő keletkezéstörténete némileg ellene mond annak a szinte önmagától kínálkozó tételnek, hogy 1919 emigránsa a Bécsben különlegesen erős és sajátosan közép-európai avantgarde-dal együttélve alkotta volna meg a maga kiemelkedő dadaisztikus művét. Miközben 1967-ben elkezdett ítélet nincs című irodalmi visszaemlékezésében a húszas évek történetéből majdnem kizárólagosan csak a magyar vonatkozású eseményekkel foglalkozik, másutt épp az Óriáscsecsemőt nevezi meg legsikeresebb színpadi műveként.2 Déry 1926-ban már mély egzisztenciális válságban írta meg a darabot, úgyhogy nem lehet arról szól, hogy az európai avantgarde-őstípus osztrák-középeurópai újrafogalmazása a tisztán irodalmi folyamat sodrában jött volna létre. Ennek már eredendően tág kereteit is szétfeszítették a közvetlen egzisztenciális feltételek hangsúlyai. Az avantgarde irodalmiság általunk középpontba állított prototípusának kizárólagos kisugárzása alábbhagy a húszas évek közepére, és mint ezt nem kisebb példa, mint éppen a Tulajdonságok nélküli ember is mutatja, alapvető intenciói is határozott változásokon mennek keresztül. 1926-ban Déry majdnem egy évig tartózkodik Perugiában, ahová kudarcok és sikertelenségek sorozata után érkezik, és ahonnan közvetlenül Magyaror- 1 Az óriáscsecsemő a korszak nem-közép-európai avantgarde témáival és dramaturgiájával való megfeleléseiről és hasonlóságairól ld. Patricia Moncorgé „'Az óriáscsecsemő' és a két világháború közötti avantgárd színház" című értékes tanulmányát (in: „D. T. úr X.-ben" Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról. Szerkesztette Botka Ferenc. Budapest, 1995. (Petőfi Irodalmi Múzeum), 58-67. 2 Déry, Tibor, „Előszó", in: Az óriáscsecsemő. Budapest, 1967. 5. - Ez egyébként az a kötet is, amelyben a darab első ízben jelenik meg magyarul.