Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:
"Ady Endre 1896 nyarán, tizenkilencedik évében, tett érettségit a zilahi gimnáziumban s ugyanezen év szeptemberében első éves hallgatója lett a debreceni jogakadémiának. Az első év - a középiskolai dresszura meglazulásán érzett öröm s a szülői felügyelet híja miatt - gondatlan pajtáskodásban telt el. A Szilágyság fiai Debreczenben jogászkodtak s a vidám cimboraság a szűkösen mért zsebpénz mellett is módját ejtette a sűrű borozásnak, kávéház-látogatásnak, legénykedő éjszakázásnak.
A szabados élet érthető következményekkel járt: Ady az iskolaév végén nem tette le alapvizsgálatát. A nyári vakációban aztán a reménykedésükben megzavart szülők szemrehányásai szorgos tanulásra serkentették, úgy hogy 1897 őszén, szótöbbséges kvalifikációval, levizsgázott. Hogy a debreczeni cimborák könnyelmű társaságától megmentsék, a szülők a budapesti egyetemre akarják küldeni. De a meggondolás, hogy Pesten is akadnak szilágysági pajtások, megfogadtatja velük egy érmindszenti ismerősük tanácsát: küldjék a fiút Temesvárra, diurnistának."