A középkori regény története az európai irodalomban [antikvár]

Néhány oldalán ceruzás jelölések, aláhúzások.
Milyen hagyományra utal Anonymus a Gesta Hungarorum második mondatában? Milyen európai rokonsága van a „szép Magelónáról" szóló, magyar nyelvű, „kedves és nyájas históriának"? A gyéren kapott információk mögötti, végtelenül gazdag európai szöveghagyományt, a regényes epika világát idézi fel ez a mű, tárgyába sorolva az arthuri mondakör feldolgozásait vagy Trisztánt éppúgy, mint az olasz „lovagi románcokat" és azokat a spanyol műveket, melyek elvették Don Quijote eszét. A könyv rövid, szintetizáló vázlatot nyújt lehetőleg valamennyi olyan folyamatról, amely a középkortól a koraújkorig meghatározta nem csupán az irodalom, de tágabban a képzeletvilág egy jelentős szeletének alakulását is Európában. Témája éppúgy érinti az általános és összehasonlító irodalomtudományt, mint a középkori kultúra tanulmányozását. Számunkra kétszeresen fontos mű ez: kulturális transzformációk sodrában és az európai integráció küszöbén olyan horizontokat nyit meg előttünk, melyek - párhuzamaik által - utat nyithatnak a mai civilizáció számos vonásának megértése, ugyanakkor tágabb kulturális közösségünk hagyományainak megragadása felé is. Michel Stanesco a strasbourg-i egyetem, Michel Zink a párizsi Sorbonne és a Collége de Francé tanára.