kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balassa József - A Literatura almanachja 1928 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/897/2990897.jpg "Balassa József - A Literatura almanachja 1928 [antikvár]")
A Literatura almanachja 1928 [antikvár]
Balassa József, Kállay Miklós, Lambrecht Kálmán, Móra Ferenc, Pásztor Árpád, Rónay Mária, Supka Géza, Térey Sándor
Négyszemközt önmagunkkal...
Dr. Supka: Ha már mindenáron muszáj, hát parancsoljon kérdezni!
Géza: Nézze kedves bajtársam, közel negyvenöt éve élünk együtt. Nappal együtt pózoljuk, éjjel együtt álmodjuk az életet. Vagy fordítva. Előttem ugy sincs titka. Mindent tudok Magáról. Tudom, hogy kevés olyan vágáns embert ismertem, mint Maga. Nyelvésznek indult, lett archeológus. Aztán elment publicistának s az újkori Magyarország két legjobb szerkesztője mellett tanulta ki az ujságirás mesterségét....
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2900 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Négyszemközt önmagunkkal...
Dr. Supka: Ha már mindenáron muszáj, hát parancsoljon kérdezni!
Géza: Nézze kedves bajtársam, közel negyvenöt éve élünk együtt. Nappal együtt pózoljuk, éjjel együtt álmodjuk az életet. Vagy fordítva. Előttem ugy sincs titka. Mindent tudok Magáról. Tudom, hogy kevés olyan vágáns embert ismertem, mint Maga. Nyelvésznek indult, lett archeológus. Aztán elment publicistának s az újkori Magyarország két legjobb szerkesztője mellett tanulta ki az ujságirás mesterségét. Aztán hol az ősmagyarok buddista eredeteit kapargata a por alól, hol meg a buddizmussal kevésbé rokonmodoru magyar politikába ártotta magát...
Dr. Supka: de találó magyar szó ez .. .
Géza:... szóval mindent tudok Magáról. Tudom, hogy tudósi pályáját mint muzeumi igazgatóőr hagyta félbe (arról nem is beszélek, hogy mennyi félbemaradt munka és terv maradt ott az iróasztalán!), s hogy azóta volt már külpolitikus, szerkesztő, irt egy kisebb könyvtárra való cikket, tanulmányt, könyvet.
Termékadatok
Cím: A Literatura almanachja 1928 [antikvár]
Szerző:
Balassa József
,
Kállay Miklós
,
Lambrecht Kálmán
,
Móra Ferenc
,
Pásztor Árpád
,
Rónay Mária
,
Supka Géza
Térey Sándor
Kiadó: Lantos R.T. Kiadása
Kötés: Félvászon
Méret: 120 mm x 190 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............