A magyar literatúra' esmérete. 1/I-II. [antikvár]

AZ OLVASOHOZ. —"Aeapaaur i-^zen Munka, elsÖ kissebb keszuletevel, mit eíQ íichány esztendők elótt indiíló felben volt, hí.gy köz világra kelvén, magát a' hazafiak elolt íiiegmutathatná. IdÓ közben, míg út-lykhoz készülgetne, beúie a' Nagy Nevi'i li é-V a i a' Pesti Elso Magyar Taníiószékbe. Már ekkor cimaradhatónak tartottam miUikámat, mivel remenlettein , hogy ez a' nagy Nyelvtudósunk , a' kinél egy íilyesre alkalíiiaíosabb írót iiern is gondolhattunk, bizonyosan nem fogná hagyni nemzetünket egy iiiyen régen / óhajtott könyvnek kibotsátása nélkül. Értésemre is esett tsak hamar ^ ^ogj Ö a' minémii Literaiurát tanítványi' számára készít, azt koz* re is boísrtlaní szándékozik. En tehát a' már felre reti kézírásomat nem tsak elÖ nem vet-