A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése I. [antikvár]

Az az állítás, hogy a jó könyv nem sok magyarázatra szorul, az iskola-könyvekre nézve mindenesetre áll. A tanuló értse meg belőlük tisztán, világosan a tárgyat, a tényeket és fejtegetéseket; de a tanár se szoruljon külön felvilágosító utasításokra az író által követett s általa követendő módszer tekintetében. A szerzőben együtt, egyszerre ismerkedjék meg az íróval és tanítóval. A ki csak tanulók kezébe szánt munka készítéséhez fog, senkinek sem lenne szabad megfeledkezni arról, a mit Eötvös a mit és hogyan viszonyáról mondott. Olyan iskola-könyv írására törekedtem én is, melyhez ne legyen szükséges a hosszú előszó. Több felől hallottam panaszt, hogy irodalmunk nem igen bővelkedik oly munkákban, melyek a magyar irodalom-történet tanítására alkalmasak. A mink van: vagy érdemes tudományos munka, mely a tanulónak nehéz is, száraz is; vagy silány vázlat, mely létrejöttét sem a tudomány és irodalom szeretetének, sem a szellemi tulajdon tiszteletének nem köszöni. Könyvemet az az igyekezet szülte, hogy igazán az ifjúságnak való irodalomtörténetet adjak. A kik forgatni méltónak tartják, azt hiszem, nem vonják kétségbe, hogy felfogásban, berendezésben és előadásban törekedtem a magam lábán járni. Azon adataimat is nézeteimet illetőleg, melyek a közforgalomban levőktől egyben-másban eltérnek s terjedelmesebb igazolást igényelnek, a bővebb okadásra a repertórium utalja az olvasót.