A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése I-II. [antikvár]

IRODALOMTÖRTÉNET BEVEZETÉS. 1. Alapfogalmak. I. Az irodalomtörténet köre. Irodalom (literatura) ' alatt az emberi szellem irodalom élőszóval fenntartott vagy írásba foglalt műveinek irodaiom-bizonyos összességét értjük. történet. A világirodalom kifejezés kettős értelmű. Egyik értelme szerint magában foglalja az emberiség elmetermékeinek ösz-szességét, tekintet nélkül nyelvi és korbeli, alaki ós tartalmi különbségeikre, melyek az irodalom sokféle osztályozásának képezik alapját. így lehet irodalmuk egyes koroknak, hosz-szabb vagy rövidebb időközöknek^^ szakoknak, országoknak, népeknek, eseményeknek, íróknak, egj^es kérdéseknek, műveknek stb. Beszélhetünk pl. a reformáció k(j^ának, a magyar történelemnek, Franciaországnak, a finn népnek, Rákóczi háborújának, Shaksperenek, a nyelvújítás kérdésének irodalmáról. A világirodalom másik értelme szerint csak gazoknak a legkiválóbb müveknek foglalata, melyek az egész emberi művelődésre hatással voltak. Ilyenek legelső sorban a biblia, a görög és római klasszikusok, a nagy népéposzok, Dante, Shakspere, Moliere, Voltaire,Kant, Goethe, Petőfi stb. munkái. Valamely nemzet egyetemes irodalma magában foglalja az illető nemzet nyelvén készült elmetermékek összességét, ide számítva a szakszerű tudományos munkákat is. Ennek határain belül pedig szorosabb értelemben a nemzet irodalma név alá azokat a műveket foglaljuk, melyekben legkiválóbban nyilatkozik a nemzet lelke s amelyek az egész nemzet lelkéhez szólanak. Mi a magyar irodalmat ebben az értelemben tekintjük és ismertetjük. Ez irodalomnak fő^képviselői a nemzeti klasz-szikusok. A mívelt emberiség az ó-görög és latin világ történet nevezetesebb íróit, a szorosabb értelemben vett klasz-szikusokat kiváló tiszteletben részesítvén, ezeknek összefog-