A magyar nyelv törvényeinek elemzése III. rész 3. füzet [antikvár]

ELŐSZÓ Ezzel a füzettel, Verseghy összefoglaló müve III, részének az Uszia Testheticus Lingval Hungarical-nak ujabb két fejezetét kapja kézbe az olvasó. A szerző folytatja az előző fejezetben elkezdett s a műalkotás sajátosságait ismertető gondolatait. Kifejtve ott, a műalkotás általa optimálisnak itélt szerkezeti vonásait most a mondandónak olvasóra gyakorolt esztétikai ¦hatását elemzi, illetve e hatás okait tárja fel. Verseghy a mü esztétikumának három forrását emeli ki: a tökéletességet, a szépséget és a jóságot, A világosság, érthetőség és érdekesség ismérveit világirodalmi példákkal illusztrálja, s hozza közelebb az olvasóhoz« Tanácsokat ad a torzulások elkerülésére, s részletesen foglalkozik a kor-hüaég jelentőségével, amelynek rendkivül nagy fontosságot tulajdonit. Erről szólva ujabb tanúságát adja enciklcpedi-kua müveltaégének, ebben az eaetben a képzőművészetben való jártasaágának. Jó néhány gondolatsorban foglalkozik a komikum elméletével éa szerepével, A komikum Verseghy felfogáaa szerint akkor tölti be igazán hivatását, ha egyszerű azórakozta-tó feladatán túllépve az emberek nevelésének eszközévé válik, Kig a VII, fejezet az értelemre ható esztétikai sajátosságokat süriti, addig a VIII. a képzeletet megmozgató hatásokat taglalja. Ott a tökéletesség, itt a szépség áll a középpontbano Gondolatgazdag fejtegetéséből külcr- is figyelemre méltó a műalkotások testéről és szelleméről szóló résa. Feltárja itt a maga módján, de a ma embere számára is szinte elfogadhatóan a forma és a tar-