A magyar-tanítás megújhodása felé [antikvár]

A MAGYARTANÍTÁS MEGÚJHODÁSA FELÉ(Előszó helyett.) Nemrégiben érdekes eszmecserének voltam véletlen tanúja. Felsőosztályos gimnázisták beszélgettek az iskolájukról. Kendre megvitatták minden tantárgy értékét. Mikor a magyar irodalom került szóba, csak ennyit mondott az egyik, megfelelő taglejtésekkel és arcjátékkal színezve szavait: Magolás tárgy. - Ebben egyet is értettek valamennyien. Bevallom, kissé meghökkentett ez a néma bólogatással fogadott furcsa ítélet; nem mintha megfellebbezhetetlen döntőbírónak tartanám a serdülő ifjúságot - kivált saját ügyeiben -, hanem azért, mert végtére is minden tanítás a tanulókért van; nem lehet tehát egészen közömbös reánk, tanárokra nézve, milyen lélekkel fogadja oktatásunkat az ifjúság. Most már érdemesnek tartottam megtudni néhány komoly szakember véleményét a magyar nyelvi és irodalmi oktatás módszereiről és eredményéről. És íme, Fináczy Ernő, Négyesy László, Nagy J. Béla és mások idevágó nyilatkozataiból is az a meggyőződés csendült ki, hogy legnemzetibb tárgyunk tanításában még sok fontos teendő vár reánk.