Bővebb ismertető
Részlet:
FEKETE LAJOS
A SIYAQAT IRÁSTÍPUS A TÖRÖK PÉNZÜGYIGAZGATÁSBAN*
i.
AZ ARAB ÍRÁS ÉS A SIYAQAT 1.
Az arab írás differenciálódása
Az a nagy kiterjedésű birodalom, amelyet az arabok Mohamed fellépése nyomán a Földközi-tenger környékén megalkottak, egységét sem politikai vonatkozásban, sem szellemi téren nem tudta sokáig megtartani.
A kalifátus először politikai egységét vesztette el. Hatalmi tekintetben részekre, új kormányzati egységekre bomlott, amelyeket dinasztiák nevével neveztek, mert ezek az új egységek lényegükben, világnézetben és kormányzási formában egymáshoz hasonlók lévén, egymástól a dinasztia nevével voltak a legcélszerűbb módon megkülönböztethetők.
A kalifátus szellemi egysége sem volt maradandó. A szellemi élet akkori gerince és törzse, a vallási élet és kultusz is sokfelé ágazott, a jobban érte-sültség igénylésével sok új mester hirdette, hogy mit kell hinni és hogyan kell cselekedni. A mohamedán vallástörténet hetvenkét fejezetbe csoportosítja a mohamedi hitvallástól való eltévelyedéseket, de ez a szám csak a legfontosabb szektákat foglalja össze ; igen nagy lehet azoknak az ismeretlenül maradt szektáknak a száma, amelyeket az erősebb szomszéd nyomása vagy saját gyengeségük fokozottabb szereplés nélkül vitt korai megsemmisülésbe.
A szellemi élet egyéb ágait is részekre szedte a távolság és az idő.
A művészetek a hódítás évtizedeiben még nem voltak kialakulva és nem követték nyomon az inváziós seregeket, hanem a hódítás után, a meghódított területeken alakultak ki, mindenütt sok helyi motívumot szívtak föl magukba, s országok és helyi kultúrák szerint önállóan fejlődtek. A stílus mindenütt arab volt, de mindenütt helyi hatások alatt állt; pl. egy igen jellegzetes díszítő
* Az alábbi közlemény, ,,Dic Siyaqat-Schrift in der türkisehen Finanzverwaltung, I—H> Budapest 1955" c. munkám bevezetése, bemutattatott az I. osztály 1954. november 15-én tartott felolvasó ülésén.
1 I. Osztály Közleményei VIII/1