A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közleményei XV. 3-4. szám [antikvár]

Részlet: BUSZNYÁK ISTVÁN elnöki megnyitója 1959. szept. 17-én Az idei magyarországi Haydn Ünnepségek keretében megemlékezünk a nagy zeneszerzőről, bemutatjuk oeuvre-je egyes kiemelkedő alkotásait, és megvitatjuk azokat a tudományos problémákat is, amelyeket Haydn munkássága felvet összefüggésben korának zenei, de főleg társadalmi fejlődésének helyzetében. Ügy gondolom, a Magyar Tudományos Akadémia helyesen járt el, mikor fennállása óta első zenetudományi konferenciáját Haydn emlékének szenteli. Mit jelent zenetudományunk számára Haydn alakja, Haydn történeti helyzete, Haydn művészete? Jelenti elsősorban az európai klasszikus zene kialakulásának döntő fázisát, azt az állapotot, mikor az egyre erősülő és a feudalizmus maradványai ellen eredményesen küzdő polgári társadalom a kultúra és így a zenekultúra terén is mind szélesebb körökre terjeszti ki hatását, de ugyanakkor mély és széles népi gyökerekből is táplálkozik. Az a korszak, amelyet ma Haydn nevével jelölünk meg a zene történetében, az európai zene demokratizálódásának időszaka; s a zenetudománynak különleges feladata, hogy e kettősen egy folyamatot: a népi elemek felemelkedését s a művészi zene népszerűsödését minden területen megvizsgálja. Ezen a területen fontos szerep juthat a kelet-európai s épp a magyar zenetudománynak, melyre szinte kötelező feladatként hárul azoknak a magyaros, cigányos, szlávos, keleties elemeknek feltárása, melyek Haydn zenéjében — a mester három évtizedes magyarországi tartózkodásának visszhangjaként — oly jelentős szerephez jutnak, s melyeknek fontosságát jóformán csak napjainkban ismeri fel a kutatás. Klasszikus zene és népi zene: a legnagyobb művészek zenéje és a legszélesebb tömegek zenéje, — lehet-e időszerűbb problémája a zenetudománynak ennél a hatalmas témánál? Mi magyarok egyébként is büszkén hivatkozhatunk rá, hogy a klasszikus zene, születése pillanatától kezdve, szívügyünk volt és fontos alkatrészévé vált nemzeti kultúránknak. Haydn itteni gazdag hagyatéka, Mozart, Beethoven, Schubert magyar vonatkozásai csak jelképei e mély és intenzív kapcsolatnak Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, Kölcsey tanúskodnak róla, hogy a magyar szellemi élet, a haladó magyar polgári gondolkodás kezdettől fogva szövetségesét látta Haydn,