A Magyar Tudományos Akadémia reformkori kiadványai 1831-1848 [antikvár]

A lapok hullámosak
A jelen munka célja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közelgő 175. évfordulója tiszteletére olyan adatokat nyújtson át az Akadémia története kutatói számára, amelyek egy része eddig feltáratlan volt, s célja ennek az összeállításnak, hogy segítse a reformkori kiadványok bibliográfiai feldolgozásával foglalkozó szakemberek munkáját is. A Magyar Tudományos Akadémia által közreadott kiadványokról több jegyzék is készült, az első részletes összeállítás 1890-ben jelent meg, ezt követően - a millennium tiszteletére - az Akadémia főtitkára, id. Szily Kálmán szerkesztett kiadványjegyzéket, amelyet a Társaság gondozásában megjelent folyóiratcikkek repertóriumával is bővítve 1911-ben folytattak, majd az újabb nagyobb bibliográfia 1978-ra készült el. Ezekkel az összefoglaló könyvészetekkel, retrospektív összeállításokkal az volt az Akadémia célja, hogy a gondozásukban megjelent könyveket és folyóiratokat mintegy a közönség s a tudományos kutatók figyelmébe ajánlják, de egyik sem volt olyan mélységű, mint amilyenekkel Petrik Géza, Szabó Károly vagy Hellebrant Árpád - más témakörökhöz tartozó - összeállításaiban találkozhattak a szakemberek a múlt században és a jelen század elején. Emellett a Társaság kiadóhivatala még jó néhány, az akadémiai kiadványok raktárkészletét bemutató összeállítást készített, s egykoron azok a kereskedő is adtak közre akadémiai kiadványjegyzéket, akik felhatalmaztattak a testület kiadványainak forgalmazására. Ezek a jegyzékek természetesen inkább kereskedelmi jellegűek voltak, semmint tudományosak. A jelen kiadvány az első, amely kísérletet tesz a Magyar Tudós Társaság valamennyi kiadványa (tehát a reformkori akadémiai kiadványok) számbavételére. Összeállításunk az autopszia módszerével készült, vagyis minden egyes kötetet felkutattunk, s azok alapján készítettük el a címleírásokat. Feladatunk nem volt könnyű, hiszen sem a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, sem Kézirattára nem rendelkezik teljes akadémiai sorozattal, egyes művek ugyanis soha nem érkeztek be a Könyvtárba, sőt még a Nemzeti Könyvtár állományából is hiányoznak. Körültekintő kutatómunkát igényelt annak tisztázása is, mely kiadványok tekinthető akadémiaiaknak, s melyek azok, amelyeket egy-egy tudós valamely akadémiai pályadíj összegének felhasználásával más kiadónál jelentetett meg.