A magyar vers [antikvár]

A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 1981. augusztus 10-14. között rendezte meg Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus elnevezéssel Budapesten a világ hungarológusainak tudománytörténeti jelentőségű első kongresszusát. A dátum mérföldkő a magyar filológia, illetve a hungarológia történetében: ilyen nagy számban még soha nem gyűltek össze a magyar irodalomtörténettel, nyelvtudománnyal és néprajzzal foglalkozó kutatók és oktatók a világ minden tájáról, hogy feltárják tudományszakuk legújabb eredményeit és megvitassák helyzetét. A Magyarországon kívül folyó magyar oktatás múltján és jelenén okulva kilátásairól értekezzenek, s ahogyan azt Lotz János részben megálmodta: a magyar vers poétikai, metrikai, stilisztikai sajátosságairól tanácskozzanak, fordíthatóságának vagy éppen fordíthatatlanságának lehetőségeiről cseréljenek eszmét. A „magyarságra vonatkozó tudományos diszciplínák határainkon kívüli oktatásáról, eredményeiről, problémáiról, időszerű kérdéseiről" elhangzott negyvenegy előadást Hungarológiai oktatás régen és ma címmel már megjelentette a Tankönyvkiadó. (Szerkesztette: M. Róna Judit. Budapest, 1983.235 p.) A jelen kötet hivatása - a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Végrehajtó Bizottsága határozatának eleget téve -, hogy az ott elhangzott többi előadást is a nagyobb nyilvánosság elé tálja. Kötetünk írásai a kongresszus második, A magyar vers című témakörének plenáris, illetve szekcióülésein hangzottak el. A könyv szerkesztése során törekedtünk arra, hogy megpróbáljuk szerkezetileg is követni és az olvasó számára is rekonstruálni a kongresszus tematikai felépítését, rendszerét, megőrizni a szekcióülések párhuzamos, de egymással szorosan összefüggő jellegét. A magyar vers - immár a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság saját kiadványaként - arra vállalkozik tehát, hogy Sőtér István elnöki megnyitója mögött nyomdafestékhez juttassa a kongresszus e témában elhangzott összes előadását. Sajnos, a teljességre törekvés elvét nem valósíthattuk meg hiánytalanul. A felolvasott hetvennyolc tanulmányból kötetünk csak hetvenötöt - és egy nagyobb terjedelmű, elvi jelentőségű hozzászólást közölhet. A hirtelen és váratlan halál megakadályozta a kongresszus egyik legfőbb szervezőjét s e kötet egyik szerkesztőjét, Béládi Miklósi abban, hogy felolvasott, s így terjedelmében korlátozott A magyar dadaista vers című tanulmányának szövegét végső, nyomdakész formába öntse. A kézirat nyomdába adásának pillanatáig - a szerkesztők többszöri kérése és sürgetése ellenére - nem érkezett meg hozzánk Róbert Austerlitz (New York, USA)i4 magyar vers nyelvi és metrikai alapjai, valamint Kocziszky Éva (Budapest) A XIX. századi magyar vers poétikája címen elhangzott dolgozatának írott változata. Reméljük, az innen hiányzó munkákkal még találkozhatunk a hungarológia vagy a magyar verstan más publikációs fórumainak lapjain.