A megírhatatlan költemény [antikvár]

ÁTTEKINTŐ MEGJEGYZÉSEK A pozsonyi Cselényi Lászlóról szóló könyvem a határokon túli magyar irodalom és kultúra jeles képviseló'jének méltatása mellett a kísérletező, új szellemiség befogadását is előmozdíthatja. Az alkotói pálya ívei és törésvonalai okán nem a hagyományos monografikus feldolgozás igénye fogalmazódott meg bennem e kísérletező szellemiség leírása során, inkább a tematizációs változások alakulására összpontosítottam. A szövegváltozatok mozgásformáinak tetten érése - egy-egy kísérlet erejéig - mindig ösztönzést adott újabb nekirugaszkodásokra. Az hamar beláthatóvá vált, hogy az első két könyv után sorra megjelenő variációkat - a lehetőségeket egy elképzelt szöveghez - elemezni, s az értelmezési variációk összességét közönség elé vinni lehetetlen vállalkozás. Éppen azért maradt az az esély Cselényi költészetének/kísérleteinek áttekintésére, hogy néhány jól megragadható nézőpont segítségével, mintegy a hátsó ajtó kulcslyukán bepillantva, megidézzek egykét változatot az értelmezések sokasága közül. S itt is egy megszorítással kell élnem. Számos terület kisebb hangsúlyt kap az elemzésekben, mint azt talán megérdemelhetné. Igy például az eminens poétikai megoldások, a zenei szerkesztettség vagy a kulturális univerzalitás kitüntetettsége, amely csak a sajátos rekonstrukciók finomszerkezetében vannak jelen, vizsgálódásaim során kisebb hangsúlyt kaptak. Filozófiai-esztétikai határpontok kijelölését egyes hermeneutikai odafordulások követik. Az értelmezés művészeteként aposztrofálható megoldások azzal az előnnyel járhatnak - ami találkozhat a szerzőnk szándékaival is -, hogy nem egy lezárt jelentésmező flóráját, faunáját szálazgatva kívánnak ítéletet mondani, pusztán csak a lehetőségek világa felé nyitnak teret a befogadó-újraalkotoknak. A kezdetben formálódó tradicionális építkezést éles határvonal választja el a hatvanas évtized fordulójától készülő és megjelenő alea-torikus közleményekíő\, s ez a későbbiekben kialakuló egységes kompozíció keresésében és az összegzések jelenvalólét motívumokat bontó és építő poézisében válik tetten érhetővé. 7