A minőség forradalma I-II. [antikvár]

Amikor a Tanú anyagából három éve egy negyven ívnyi kóstoló - a Minőség forradalma - megjelent: úgy számítottuk, hogy egy új, teljesebb kiadásban a Tanú nagy naplóival együtt (San-remoi napló, Kapások, Magyarok Romániában) a tanulmányok hiányzó nagyobb felét is besorozzuk a megjelent kötetek dandárába. Így teljesedik ki a kép, amelyet ez az anthológia Európa és magyarság kérdéseiről adott. Nos, az új kiadás itt van. A magyar közönség olvasói láza és a történelem türelme lehetővé tette, hogy a Minőség forradalma még a háború alatt újból megjelenjék. Az első kiadás köteteit még sem bolygathatom meg. Nemcsak a kiadón könnyítek, ha nem kényszerítem új szedésre; a tanulmányok fölforgatása azzal a négyezer kispénzű emberrel szemben is méltánytalanság lenne, aki az első kiadást megvette. Belenyugodtam hát, hogy a könyv változatlanul jelenjék meg s a kimaradt tanulmányok fontosabbjait, a naplókkal, egy külön kiadványban szerezhesse meg, aki hiányukat érzi. Ez a lemondás nem történt minden szívfájdalom nélkül. Nemcsak a végleges sorrend, a végleges szöveg miatt sem. Az első kiadás elégséget tett a históriai hűségnek, nem szolgálhatná a második a művészi maradandóságot. A Tanú tanulmányaiban van valami fiatalos robogás, amelyen könnyű lenne segíteni. Aki a Készülődés után veszi föl: a későbbieket érzi fiatalosabbaknak, naivabbaknak. Mint amikor egyetemi kollégáink váratlanul lenyíratták a szakállukat s a komolyszőrű maszkból egy lelkes gyermekarc ugrott elő. Itt ilyesmi is történt. A Készülődés tanulmányaiban alkalmazkodnom kellett azokhoz a folyóiratokhoz - az engedélyezett témákhoz, a megkívánt hanghordáshoz - amelyben megjelentek.