A modernség alakzatai [antikvár]

Előszó Jelen kötet közel egy évtized írásaiból válogat. Ezalatt az idő alatt a kötet szerzőjének nemcsak irodalomelemzési módszerei változtak, de művészet- és kultúraszemlélete is jelentősen módosult. Jóllehet e változásra a saját írásait olvasó irodalmárnak is csak részleges rálátása nyílik, annyi mindenesetre kijelenthető, hogy az orientáció irányváltásai vagy módosulásai megnehezítik a kutatói életmű egységét szavatoló sémák alkalmazását. Ezek ugyan elválaszthatatlanok a tanulmánykötet műfaji hagyományától, ám nem biztos, hogy a primer/szekunder szövegek legproblémaérzékenyebb olvasását szolgálják. A vizsgált művek és a vizsgálat szempontjai egyaránt olyan szóródást mutatnak, amely jól beláthatóan áll ellen bármifajta szintetizáló törekvésnek. A cím pluralisa ennyiben nem a modernség szingula-ritása felől értelmezendő, éppen ellenkezőleg. Az alakzatok ebben a kontextusban - legyen szó a modernség periodizációjának vagy a művek textusának alakzatairól - olyan felforgató potenciállal rendelkeznek, melyek a cím szavainak viszonyába a kölcsönös kizárás lehetőségét is beírják. Ennyiben a kötet szövegeinek teljesítménye azon mérhető, az alakzatok egyszerre állító/alapító és romboló működésére érdemben rá tudnak-e mutatni. A tanulmányok szövegén a stilisztikai javításokon túl nem változtattam.