"A nemzet lelkiismeretének" [antikvár]

„Fogd fel úgy, hogy magánzádcára ítékek. S örülj, hogy magánzárkául a világot kaptad: azt, amit házikód, kerted, könyvtárad köréd hoz belőle " (Németh László: Gondolatok foszló agyban -Első szélütés után - 1964. április.) Németh László a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő alkotója volt. Regényei, tanulmányai, drámái több generáció meghatározó olvasmányaivá váltak, s bár közismertsége csökkent az utóbbi évtizedekben, jelentősége, gondolatainak érvényessége mit sem változott. Könyvekhez való vonzódása bizonyosan tanár édesapja hatására alakult ki már gyereklcorában. Németh Józsefnek hja 1921 novemberében: „Most épp a könyvtár rendezésével foglalkozom, sutba került könyveket húzogatok előre, elöl lévőket tologatok hátra, úgy, amint azt az új, azaz a régi gazda megkívánja. Mert bizony ez a könyvtár ma már egyikőnkének se mondható, olyan furcsa elegyben díszlenek benne mindkettőnk könyvei. Hogy ez az elegy bizony nagyon is tarka, annak fő oka, hogy én a könyveimet még évekkel ezelőtt, fejletlen érzékkel, inkább a reklámtól vezetve vásárolgattam össze - abban a boldog időben, amikor egy diák még könyvet is vásárolhatott. Ha ma szedhetném őket össze, bezzeg jobban hasonlítanának tárgyra is, irányra is a Maga ked- ^ 7 ^