A Rákóczi-kor elbeszélő költészete [antikvár]

Nagy emberek teremtik a nagy időket! Hatalmas, erőszakos és engesztelhetetlen jellemek fordítják új irányba az idő kerekét, terelik át más mezőbe, idegen mesgyére a népek sorsát: egyéniségük bélyegét a maga különösségével, szerfölött-valóságával rányomják arra a korra, melynek eszméit forrásnak inditották és diadalra juttatták. Ember és eszme eggyé olvad a nagy küzdelmekben: a vezér neve az eszme megszentelt lobogójává válik, mely alá hittel, reménnyel és önfeláldozással sorakoznak a katonák. A név jelszóvá, lelkesitő igévé lesz a harcok alatt s a vezér alakjában testesül meg az a gondolat, melynek védelméért síkraszállani, vért ontani mindenki kész.