A Robinson írója [antikvár]

Részlet a könyvből: Foe, hatalmas, vörös arcú ember, meghajolt, és sebesen kieresztette az utolsó vevőt a boltból. Végignézett az utcán, amelyre lassú sötétség borult, és egyetlen rántással lehúzta a súlyos vasrácsot. A nehéz tölgyfa táblákat azonban egy résnyire nyitva hagyta, mert a hűvös, csípős éjszaka jól megőrzi a drága húsokat. Hiszen ebben az időben a hús nem volt olcsó portéka, s különösen magasra szökött az ára, mikor a pestis sújtotta London kapui bezárultak az élők előtt, s csak a halottak juthattak ki a fal mellé, a terebélyesedő temetőkertekbe. Foe szögre akasztotta kötényét, bement a konyhába, és asztalhoz telepedett. A sarokban, a mécs mellett kisfiú ült, és buzgón körmölt valamit egy szakadozott, aranyos szegélyű, nagy könyvből.