A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721-1867) [antikvár]

"A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721-1867)" című könyv alcíméül eredetileg a következő szöveget szántam: "különös tekintettel a reáltudományokra". Csupán azért hagytam ezt el, mert úgy gondolom, e kitétel talán nehézkessé, régiessé tette volna a címet. Viszont, hogy itt erről mégis írok, ezzel azt óhajtom jelezni: az irodalom- és történettudománnyal, nyelvészettel, pedagógiával, stb. nem kívántam foglalkozni, hiszen ezek ilyen jellegű feltárása már korábban megtörtént tanulmányokban, monográfiákban és a közelmúltban megjelent sajtótörténeti kézikönyvben. Hasonló okok miatt a mezőgazdasági lapok áttekintésére sem került sor. Általában a természettudományos, orvosi és technikai témákkal foglalkozó időszaki kiadványokat igyekeztem feldolgozni. Meg kell azt is említenem, hogy a korszak folyóiratainak esetében a tudományos, ismeretterjesztő és a referáló jelleg a legtöbb esetben nem választható szét élesen és egyértelműen, ezért mindhárom típus, illetve a vegyes jellegűek is bekerültek a kötetbe. Egyes esetekben olyan kiadványokat is szerepeltettem, melyek nem kizárólagosan reáltudományokkal (természettudományokkal, etc.) foglalkoznak, ilyen például a "Tudományos Gyűjtemény", ennek ugyanis tartalma közismerten jelentős részben humán jellegű. Sor került némely korabeli magyarországi német és latin nyelvű folyóirat bemutatására is. Könyvemben helyenként kitértem a korszak történeti hátterének tárgyalására is, de a hangsúlyt minden esetben az egyes kiadványok bemutatására helyeztem, tudományos jelentőségüknek, megjelenési idejük hosszának megfelelő terjedelemben. Általában a szerkesztők és a jelentősebb cikkírók életrajzi adatait is közöltem röviden. A tárgyalt korszak légkörét, a hazai tudományosság színvonalát, a magyar tudományos nyelv akkori állapotának bemutatását elsősorban a folyóiratok vonatkozó tartalmának bőséges, szó szerinti idézésével kívántam érzékeltetni, hitelessé tenni. Egy-egy értekezés tartalmát is rendszerint a legjellemzőbbnek vélhető, összefoglaló jellegű mondatok kiemelésével mutattam be. Az idézéseknél a legtöbb esetben a bibliográfiai adatokat zárójelben a szöveg után tüntettem fel, és nem a jegyzetekben. Itt kell megjegyeznem: természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az akkori hazai tudományosság nemcsak időszaki kiadványokban jelentkezett, hanem elsősorban a könyvkiadásban, összefoglaló jellegű munkákban, de ezek feltárása több alapvető összeállításban már megtörtént, viszont a magyarországi szaksajtó kialakulását eddig csak kis mértékben dolgozta fel a magyar sajtótörténeti szakirodalom, ezért láttam szükségesnek összefoglaló jelleggel foglalkozni a témával. Az egyes szaklapok tárgyalása általában a következő szempontok alapján történt: igyekeztem a keletkezés körülményeit feltárni és a közreadók alapvető célkitűzéseit ismertetni. Amint már jeleztem, általában bemutatom a szerkesztőket és