A világirodalom története I-II. [antikvár]

A magyar olvasóközönség az utolsó néhány esztendőben örvendetes és megbecsülésre méltó jeleit adta annak, hogy az olvasás több már neki közönséges időtöltésnél. Nemcsak gyönyörködni akar, de tanulni is; megválogatja azt, amit szórakozásból olvas és hálás, ha komoly irányítást kap olvasmányai megválogatására nézvést. Ezt az irányítást a kiadó, a kritikus, az irodalomtörténetíró még akkor is köteles volna rátukmálni a közönségre, ha az nem kívánná. Most, mikor szemmelláthatóan kívánja, örömmel és a magyar kultúra szebb jövendőjébe vetett hittel kell kiszolgálni.