A Vörös postakocsi 2014. tavasz/nyár/ősz/tél [antikvár]

ÚTIRÁNY Krúdy és a halált hozó olvasás Onder Csaba (A tuzséri tragikus hipnózis)* Halált hozó hipnózis 1894. szeptember l4-én az esti órákban Tuzséron, a Lónyay grófok Szabolcs vármegyei kastélyában olyan tragikus esemény történt, amely utólag két szempontból is kuriózumnak tekinthető. Az egyik orvosi, és már az akkori világban szenzáció számba ment. A másik irodalmi, és leginkább a magyar irodalomra volt hatással. Az orvostudomány történetében itt esett meg ugyanis az első regisztrált „haláleset, amely hipnózis közben történt."' Itt készített riportjai alapján pedig ekkor fedeznek fel „a magyar irodalomnak egy kiváló novellistát", vagyis Krúdy Gyulát.^ De lássuk az első egykorú híradást az esetről: „Salamon Ella úrhölgy, alapi Salamon Tódor huszonkét éves leánya flolyó]. hó l4-én este a tuzséri kastélyban Vragassy, a bécsi mentőegyesület volt igazgató-főorvosa jelenlétében hypnotizálva lett. A hypnotikus álomból való fölébredése után Neukomm suggestiója alatt, Neukomm távollévő tüdőbeteg testvérének kórisméjét írta le Vra-gassynak, amikor egyszerre csak nagyot sikoltott, s élettelenül rogyott össze. Az élesztési kísérletek sikertelennek bizonyultak, maga Vragassy, amit csak egy orvos megtehetett, mindet megtett, de haszontalanul, a leány halott volt. Vragassy a halál okául szívszélhűdést konstatált." (Megrendítő haláleset. Kisvárdai Lapok, 1894. szeptember 16. 2. = KGyÖM Publiciszrikai SOL)^ A nagyobb magyarországi és budapesti lapok ezt követően naponta közölnek tudósításokat és riportokat az esetről, sorra küldve újságíróikat a helyszínre. Neves külföldi lapok adnak hírt az esetről, külföldi és magyarországi szakértők sorát szólaltatva meg. Igen rövid idő alatt szinte minden szereplő és érintett megszólal, minden részlet napvilágra kerül. Az egykorú média felfokozott érdeklődését nyilván több, egymással összefüggő ok inspirálta. Mint például az eset körülményei (gazdag grófi család az érintett); drámaisága és tragikuma (gyógyíthatadan hajadon, annak életéért küzdő apa, aki végül halálának okozójává válik); kriminalitása (ölhet-e a hipnózis és/vagy a hipnotizőr?); megmagyarázhatatlan volta (Salamon Ella csodás látomásai, azaz test és lélek elválasztásának bizonyíthatósága); atipikus volta (a hipnotizált halála, rendkívüli körülmények egybeesése). Mind közül a legfontosabb talán mégis az ártalmasság le- A tanulmány rövidített formában először az Irodalmi Magazin 2014/3. számában jelent meg. Richárd von Krafft-Ebing báró, német pszichiáter nyilatkozatát lásd: Pesti Napló, 1894. szeptember 23. 6-7. = Krúdy Gyula Összegyűjtött Müvei. Publicisztikai ivások 1. Gyűjtötte, a jegyzeteket írta Bezeczky Gábor, közreműködött Horváth Anna, s. a. r. Hradeczky Móni, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007. [A továbbiakban: KGyÖM Publicisztikai] 530-532. A „felfedezés" érdeme Gáspár Imréé, aki a Debreceni Ellenőr című lap szerkesztője volt ebben az időben, „ ő közölte először a Neukom által holtra hipnotizált Salamon Ella, a dúsgazdag úrleány szomorú tragédiáját. Egy aldíor még hetedik gimnáziumot járó tizennyolc éves ií]ú küldte lapjának az első cikket. [ ] De nem csak az esemény szenzáció [mondta Gáspár a szerkesztőségben], hanem a feldolgozása is. Gyerekek, azt hiszem, felfedeztem a magyar irodalomnak egy kiváló novellistát. A harmadik Nyíregyházáról küldött cikk után Debrecenbe táviratozta a cikk íróját, s [ ] szép fizetéssel alkalmazta lapjánál Krúdy Gyulát, a most már ismert írót." = KGyÖM Publiciszdkai 496. Meg kell jegyeznünk, hogy Szathmáry Zoltán imént idézett 1910-es nekrológja több tévesztést is tartalmaz, mely talán hozzájárultak a Krúdy-legendához. 1. Nem Gáspár Imre közölte először a hírt, hanem a Kisvárdai Lapok. 2. Krúdy eldcor, 1894 kora őszén még nem töltötte be a 16. életévét (Krúdy talán idősebbnek mondotta magát). 3. Krúdy riportjai Mándokon és Tuzséron íródhattak - szövegük szerint onnét táviratozta azokat, eszerint kéredenül. A szemtanúk elbeszélése közül kiemelkedik Vragassy doktor elbeszélése, lásd: KGyÖM Publicisztikai 513-514.