Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 32. [antikvár]

SziLASi László Az irodalmi szövegek retorikai olvasásának esetleges értelmetlenségéről Illegitim gondolatok tanulás közben (Quintilianus-olvasónapló) Rezümé Quintilianus Szónoklattancimix műve második könyvének tizedik fejezetében lemond az irodalomnak mondott területről (genus demonstrativum). Emiatt felmerülhet, hogy az irodalmi szövegek retorikai olvasása eredeténél fogva értelmetlen. Az Institutio oratoria azonban azért lehet az irodalmi szövegek olvasásának vezérfonala mégis, mert megtartotta filozófia és grammatika, etika és bemutató beszéd, argumentatio és elocutio aktívan ható feszültségeit. KlíLCSSZAVAK: retorika, Quintilianus, bemutató beszédnem, irodalom, érvelés, elokúció Abstract - Über die angebliche Sinnlosigkeit des Lesens der literarischen Texte In dem zehnten Kapitel des zweiten Buches der Rhetorik - verzichtet Quintüianus (QuintUian) auf das Gebiet der Literatur (genus demonstrativum). Es kann den Eindruck wecken dass das Lesen der rhetorischen Texte grundsätzlich sinnlos sei. Die Unterweisung in der Redekunst kann trotzdem der rote Faden des Lesens der hterarischen Texte sein, weU die Spannung zwischen Phüosophie und Grammatik, Ethik und Genus Demonstrativum, Argumentation und Elocution aufrechterhalten hat. Schlüsselwörter: Rhetorik, Quintüianus, Genus demonstrativum, Literatur, Argumentation, Elocution „Apohtikai játszmákat jelenleg nem a játszma lejátszása jelenti, hanem a játék megkezdése előtti eldöntésük." (Tamás Gáspár Miklós)' „[Mlieló'tt bármit mondasz, pozícionáld ellenfeledet valahol az illegitimitás mezőjében, és akkor már érvekre sem lesz igazán szükség." (Kovács Zoltán)^ ^ Tamás Gáspár Miklós: Publi, Élet és Irodalom 2013. 02. 15. 6. ^ kovács Zoltán: Professzorok írták. Élet és Irodalom 2013. 02. 15. 1.