Bővebb ismertető
A szegedi irodalomtörténész munkásságának középpontjában Ady Endre életműve áll. A szerző célja evvel a könyvével, hogy az újabban kissé háttérbe szorult Ady-életművet közelebb hozza az olvasókhoz, életben tartva az Ady-kultuszt. A megjelenési adatokkal és névmutatóval kiegészített kötet főként irodalomtörténészek és magyartanárok érdeklődésére számíthat. Előszó részlet: Előszó, ami "Maga mentsége" is. Kora gyermekségemtől már-már megmagyarázhatatlanul erős kötődést éreztem Ady Endre költészetéhez, később pedig a teljes életművéhez. Visszagondolva rá, világos, hogy az elő indítást erre apámtól - szakmája ezt nem magyarázná - az Ady-rajongó, literátus embertől kaptam. Tőle hallottam s tanultam már akkor sok-sok Ady-verset. (Érdekes számomra is, hogy az első, úgy kétévesen, általam elmondott költemény mégis József Attila, Mondd, mit érlel... című műve volt.) Erősítették irodalmi érdeklődésemet a kecskeméti iskolaévek, főként Szekér Endre tanár úr kitűnő magyarórái. Ez mélyült a szegedi egyetemen, és maradt életem, munkám, középpontjában máig. Előadom, tanítom az irodalmat és társtudományait, az Ady-művet egyetemen és különböző, arra fogékony fórumokon. Ehhez a feladathoz - olykor misszióhoz - kötelesen tartozik az írás, a művek érzelmi, értelmi megközelítésének papírra vetése. - A magyar irodalom szinte minden jelenségét én, talán valóban elfogultan, az Ady-etalonhoz mérem. Ez a szubjektivitás leplezetlenül jelen van írásaim legtöbbjében...