Bővebb ismertető
Az Ady-Kodály Emléknapok eléKedves Közönség! Kedves Elvtársak!A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, a Bács-Kiskun Megyei Tanács nevében tisztelettel köszöntöm az Ady-Kodály Emléknapok tudományos ülésszakára és hangversenyeire meghívott tudósokat, művészeket, az érdeklődő hallgatóságot, a rendező szervek képviselőit.Minden kor társadalmi haladásának előrelendítői, erjesztői azok a művészek, tudósok, akik tehetségük és elkötelezettségük forrásából táplálkozva, alkotó erejükkel a fejlődés, a változtatás csíráit ültették műveikbe, közvetítették a befogadók felé. Történelmi tanulság, hogy az alkotások megfogalmazása mellett azonos vagy hasonló műveltségű, gondolkodású társakra és közösségekre van szükség, akiknek munkáját, életét a magasrendű eszmeiség, a haladó gondolatok hatják át.Ha végigtekintünk a magyar nép művelődésének történetén, egyértelmű, hogy ezek a szellemi műhelyek minden kor társadalmában munkáltak és kisugároztak. Fellelhetők Mátyás udvarában, a magyar nyelv terjesztőivé váltak a könyvnyomtatás korában, kimutathatók Kazinczy vonzáskörében, fokozottan érvényesült hatásuk a reformkor és a szabadságharc időszakában. A századforduló szellemi nagyjainak haladást gerjesztő ereje utat vágott az akkori kultúrpolitika meghamisító értékrendjében !s.Adynak Bölöni Györgyhöz, Fülep Lajoshoz, Rippl-Rónaihoz kötődő barátsága meghatározta képzőművészeti érdeklődését és ítéleteit cikkeinek megírásakor. Székely Aladárhoz fűződő ismeretsége az irodalmi portrék alapjait vetette meg, amelyet a költő gép-kép-írásoknak" nevezett. A muzsikusokról meg így ír:Érdekes, hogy a muzsikusok voltak hamarosan az én legjobb embereim, az az emberfajta, mely hitem szerint legtöbb naívságot, becsületességet és istenséget hordoz magában az emberek között. Ezek, öregek, fiatalok, mesterek és forradalmárok megérezték az én kevélykedő, versbeli, szomorú őszinteségemet és becsületemet." És hogy mennyire igaz, tiszta és termékeny volt az egymásra találás, azt bizonyítja az, hogy a zeneszerzők érdeklődése szinte felszikrázott verseinek olvasásakor. Kodály Zoltán így ír költészetéről:Nékünk támadt egy új költőnk, Ady, aki a maga nyelvét a régi magyar nyelvből alakította ki csodálatosan. Eleinte megtámadták, abszurdnak, homályosnak, érthetetlennek, sőt nem magyarnak nyilvánították. Később azután a Saulusokból váltak a leglelkesebb Paulusok." (Magyar zene, 1925.)Gyakorlattá vált az egy ügyet szolgáló, egytőről" fakadt költészet, zene- és képzőművészet ötvöződése. Bizonyítékul szolgának erre a szépen illusztrált, tipografizált könyvek, a megzenésített versek, a képzőművészeti értéket népszerűsítő cikkek.Kodálynak, aki műveinek létrehozásakor mindig nyelvészetileg és irodalmilag értékes, időtálló anyaghoz nyúlt - Kecskeméti Vég Mihály, Balassi, Virág Benedek, Berzsenyi,