Aforizmák aranykönyve [antikvár]

Előszó avagy - szívem szerint - inkább kedvcsináló. De kell-e kedvet csinálni ebben az impozáns könyvhöz, amit az Olvasó már nyilván megvett (ha ugyan nem ajándékba kapta - hiszen szebb ajándékot elképzelni is nehéz). Talán nem árt egy-két nézőpont, hogy igazán örüljön e kiadványnak. Nyilván azért tiszteltek meg azzal, hogy bevezetőt kértek tőlem, mert magam is szerkesztettem egy hasonlót (Bölcsességek Könyve). Hasonlót, mégis egészen mást. Mert ahogy az emberi gondolkodás szükségképpen néz szembe mindazzal ami van, volt és kelet: éppúgy e gondolkodást sűrítő aforizma-gyűjtemények mindegyike is más és más. Mindig az összeállító műveltsége (tehát az általa feldolgozott anyag terjedelme, mennyisége) és szemlélete szerint, vagyis, hogy ebből a kisebb-nagyobb anyagból miként és mit választ ki. Micsoda öröm egy ilyen könyvet kézbe venni — akár elejétől végig átolvasni, akár ötletszerűen fellapozva olvasgatni, vagy a megadott tárgykörök iránti érdeklődéstől indíttatva, egy-egy fejezetét tanulmányozni! Mert tanulmányozni kell, azaz az olvasottakat nem csak magunkévá tenni, mérlegelni, elutasítani vagy egyetérteni. Épp ez a probléma, amelynek során olvasónk a válogató és a - megannyi zseniális vagy egyszerűen csak közepes, okoskodó, tetszetős féligazságokat felvonultató - szerző mellé nem csupán „befogadóként" csatlakozik (ha ezzel beéri — jaj neki!), hanem tovább válogat, szelektál, elfogad, élvezi azt, amit olvas, de az élvezeten túl meg is ítéli — mert ami szellemes és vonzó, nem feltétlenül igaz. No, de hogy mi az igaz és az igazság, erre ez a gyűjtemény sem felel; ezt ki-ki maga elönti el. Egyrészt azzal, amit magával hoz - társadalmi helyzete, neveltetése, már kialakult nézetei kapcsán —, másrészt aszerint, hogy mi fogja meg, mit fedez fel magának újként, ami nem a „befolyásolhatóságától", hanem fogékonyságától, nyitottságától, kritikai érzékétől függ. ilyen értelemben tehát minden (igazi) olvasó társszerzővé lesz, a maga számára „szerez tanúságot", tanulságot, eszmét és hasznosítható tudást.