Alföld 1974/11. [antikvár]

Nagy baj a költőnek, ha megunta teremtett jellemeit maga is A Simoné háza SZÍNMŰ 1 FELVONÁSBAN Személyek: ÖZV. SIMÓNÉ SIMÓ KÁROLY, FIA ANNA AZ ORVOS BAKA PALI, HORDÁR GUCI, CIGÁNY MAJOR, TŰZOLTÓ FŐPARANCSNOK BALOG, JÁRÁSBÍRÓ TŰZOLTÓK, UTCAGYEREKEK, NÉP Udvar; háttérben a Simoné háza; fehérre meszelt, de láthatólag nem paraszti ház. Bálra kert, a nap rásüt a színes gömbökre. Pelargónia, muskátli, szép molnárné, kisasszony- virág, gránát. A ház ablaktalan részén, a fal mellett georgina. A szomszéd ház nádas. - Jobbra kapu az utcára. A ház ajtaja az udvarra nyílik - régi szokás szerint. (A ház előtt széles pad és asztal.) Anna a ház körül foglalatoskodik; Simoné felülvigyáz. Meszelő, sajtár. SIMÓNÉ Hány óra már? ANNA Mindjárt háromnegyed. SIMÓNÉ Minden percben itt lehet. - Nézd, ott van még egy folt. - Ott, a kapu fölött. ANNA Igen, tekintetes asszony. SIMÓNÉ A gazemberek! - Jobban, jobban! Sár? Bizonyosan valami kölyök dobta be megint. Nem láttál senkit a ház körül ólálkodni? ANNA Senkit sem láttam. SIMÓNÉ Szegényt az ág is húzza. Biztosra veszem, hogy ők voltak megint. - Fö-lebb meszeld! - Az a kamasz Ládi Pista rosszabb, mint akármilyen parasztkö-lyök. Sohase végy házat, Anna, soha! ANNA Szegény árvalány vagyok. SIMÓNÉ Zabálni, torkoskodni, hancúrozni, fakarddal hadakozni, törni-zúzni, szegény özvegyasszonyok házát sárral dobálni be! - Mondom neked, nem okos, aki házat vesz manapság. ANNA Elég lesz már tekintetes asszony? SIMÓNÉ Még, ott fölül! - Dolgozik az ember, vesződik egész életén át, majd kitöri a lelkét, hogy a fiát tisztességben felnevelhesse! - Hány óra lehet? ANNA Talán háromnegyed. SIMÓNÉ Mindig úriasszony voltam. - Más gondja sincs a világnak, minthogy a szegény özvegyet nyomorgassa. Szegény apám, ha látná! Tudod-e Anna, hogy ez a ház jobb napokat is látott? ANNA Tudom, tekintetes asszony. SIMÓNÉ Talán mindig gonosz kölykek prédája volt. De amint özveggyel van dolga, vérszemet kap a világ. Én mindent megtettem. Nem tettem meg én mindent, Anna? ANNA De igen, tekintetes asszony. SIMÓNÉ Te tudod, Anna. Költöttem én egy krajcárt magamra? Úgy jártam, mint az