kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ablonczy László - Alföld 1975. március [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/972/2260972.jpg "Ablonczy László - Alföld 1975. március [antikvár]")
Alföld 1975. március [antikvár]
Ablonczy László, Angyal Endre, Cs. Nagy Ibolya, Fodor András, Görömbei András, Jagusztin László, Jan Marszalek, Juhász Géza, Kovács Győző, Kovács István, Köteles Pál, Krúdy Gyula, Ljubomir Levcsev, Márkus Béla, Nádudvari Anna, Niederhauser Emil, Pintér Lajos, Simon Zoltán, Szemlér Ferenc, Tomaz Salamun, Tuza Tibor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
960 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Alföld 1975. március [antikvár]
Szerző:
Ablonczy László
,
Angyal Endre
,
Cs. Nagy Ibolya
,
Fodor András
,
Görömbei András
,
Jagusztin László
,
Jan Marszalek
,
Juhász Géza
,
Kovács Győző
,
Kovács István
,
Köteles Pál
,
Krúdy Gyula
,
Ljubomir Levcsev
,
Márkus Béla
,
Nádudvari Anna
,
Niederhauser Emil
,
Pintér Lajos
,
Simon Zoltán
,
Szemlér Ferenc
,
Tomaz Salamun
Tuza Tibor
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
(Bodroghalász, 1945. október 14. –)
József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató
Ablonczy László mintegy félszáz esztendő töltött a magyar színi életben. Volt a Film Színház Muzsika munkatársa (1978–1989); cikkei és botrányt lobbantó tanulmányai (Alföld, 1974, 1986) mellett a Tiszatáj is gyakran közölte írásait. Az általa 1977-ben szerkesztett Latinovits-füzet (Illyés Gyula, Sütő András, Huszárik Zoltán és mások írásaival) tíz évig raktárban várta feltámadását. A Hitel alapítója (1982). Szerkesztette Sütő András életműsorozatát és Jékely Zoltán drámakötetét. 1990 februárjától Strasbourgban élt, a Magyar Fórumot tudósította. 1991 áprilisában a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, megbízatását 1994-ben megújítva 1999-ig vezette a társulatot. Majd 1999-től 2005-ig Párizsban élt és írt. A mai napig Tamási Áron munkássága mellett a magyar színházi élet történetét és a belügyi levéltár erősen hiányos színi anyagait kutatja.
Videó:
A Nemzeti varázskörében - Portréfilm Ablonczy Lászlóról (előzetes)
József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató
Ablonczy László mintegy félszáz esztendő töltött a magyar színi életben. Volt a Film Színház Muzsika munkatársa (1978–1989); cikkei és botrányt lobbantó tanulmányai (Alföld, 1974, 1986) mellett a Tiszatáj is gyakran közölte írásait. Az általa 1977-ben szerkesztett Latinovits-füzet (Illyés Gyula, Sütő András, Huszárik Zoltán és mások írásaival) tíz évig raktárban várta feltámadását. A Hitel alapítója (1982). Szerkesztette Sütő András életműsorozatát és Jékely Zoltán drámakötetét. 1990 februárjától Strasbourgban élt, a Magyar Fórumot tudósította. 1991 áprilisában a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, megbízatását 1994-ben megújítva 1999-ig vezette a társulatot. Majd 1999-től 2005-ig Párizsban élt és írt. A mai napig Tamási Áron munkássága mellett a magyar színházi élet történetét és a belügyi levéltár erősen hiányos színi anyagait kutatja.
Videó:
A Nemzeti varázskörében - Portréfilm Ablonczy Lászlóról (előzetes)
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............