"Anyai nyelvünk pallérozása" [antikvár]

Anyelvújítás elfeledett tudós nyelvésze, gróf Teleki József A történelemben nem túlságosan gyakoriak az olyan pillanatok, még kevésbé az olyan korszakok, amikor egymásra talál a nyelv és a nyelvközösség, amikor a nyelv spontán változása és tudatos alakítása egybeesik a nyelvközösség politikai törekvéseivel. A16. században (és még a következőkben is) a magyar nyelvközösség állami keretének szétesését és felekezeti megoszlását egyedül az anyanyelvűsödés, a nyelv egységesülése, tudatos egységesítése ellensúlyozta. A18. század második felétől kezdődő időszakban, a felvilágosodás korával és a reformkorral kezdődik el a politikai és a nyelvi törekvések összekapcsolódása. Fontos szerepe volt ebben a korszellemnek és még fontosabb — mint lenni szokott — egyes személyiségeknek. A korszellem mindig adott, a helyzetet és a feladatokat felismerő és felvállaló személyiségek viszont mindig kivételesek. Kétségtelenül ilyen kivételes személyiség volt mintegy félszázadon át gróf Teleki József, akinek két fiatalkori, 27-28 éves korában írt pályaművét adja közre ez a könyv: A magyar nyelv tökéletesítése új szavak és szólásmódok által és Egy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja. A két munka közül az első kellő alapossággal és egyedülálló elméleti szinten értékeli, és bizonyos értelemben lezárja a nyelvújítás körüli vitákat, a másik pedig azt írja le, milyennek kell lennie a további nyelvalakítás legfőbb eszközének, a magyar nyelv szótárának. És ehhez kapcsolódik Teleki életpályájának az a fő, „cselekvő" vonulata is, amelynek az elmélet és a program gyakorlati megvalósításában szintén kulcsszerepe volt: ez a Tudós Társaság és a Tudományos Akadémia, amelynek előkészítését „családi örökségként" édesapjától vette át, majd elnökként a működését is irányította élete végéig. Mindezek ismeretében szinte hihetetlen és megfejthetetlen a tudomány- és intézménytörténet amnéziájának az a foka, amellyel mindezeken a területeken az ő meghatározó szerepét elhallgatja.^ Annak ellenére, hogy ez a két munka a nyomtatásban is megjelent, és hogy mindazok a jeles tudósok, akik rászánták magukat tanulmányozásukra - olyan nevesek, mint Csűry Bálint, Tolnai Vilmos, Gáldi László, Balázs János, Éder Zoltán - a kor legfontosabb magyar Azt lehetne mondani, hogy teljesen kiesett a nemzet emlékezetéből, ha nem volna mégis egyetlen intézmény, az MTA Könyvtár és Információs Központ, amely méltó módon élteti alapítója kultuszát. - További emlékezés: Hamza Gábor 2018: https:/ym ta.hu/data/dokumentumok/ix_osztaly/Iubileumi%20megemlekezesek/ Teleki%20Iozsef_1790. 1855_]V1TA. .elso_elnoke_l.pdf