Arany János Centenáriumi Emlékülés [antikvár]

Nagykőrös különös gondot fordított 1982 őszén Arany János méltó emlékezetére, halálának 100. évfordulója alkalmából. Tette ezt azért, mert Magyarországnak ebben a városában élt és alkotott a költő 1851-1860 között, s mert itt egyedülálló az országban Arany személyének tisztelete, irodalmi nagyságának kultusza. Az Arany János Múzeum és Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal együtt tartotta meg az Arany János Centenáriumi Emlékülést Nagykőrösön október 15-16-án. Az emlékezés nyitányaként nyílt meg az "Arany-emlékkiállítás" a költő nevét viselő múzeumban, majd a tanácskozás vette kezdetét az Arany János Művelődési Központban. Czine Mihály töltötte be az elnöki tisztet az első nap szekció ülésén. Mezei József tartott előadást „Két bekezdés Arany János költészetéről" címmel, majd korreferátumok hangzottak el. Csűrös Miklós "Közelítések a Toldi szerelméhez", Kiczenkó Judit "Honnan és hová", Novák László „Arany János kultusza Nagykőrösön" címmel tartotta meg kiegészítő előadását. Október 16-án Tolnai Gábor vezette a tanácskozást, amelyen Sőtér István tartotta meg előadását "Az útkereső Arany" címmel. Ezt követően a szekció ülés elnöke "Arany és Tasso", majd Pálmai Kálmán "Arany és a Nyugat" című korreferátumát olvasta fel. Nagy Miklós "Arany János a Bánk bánról" című előadása után hangzott el az Arany-emlékülés utolsó előadása, amelyet Alexa Károly tartott meg "Arany és a mai magyar líra" címmel. Az Arany-emlékülés záró eseményeként került sor Arany János nagykőrösi szobrának koszorúzására, amikor Nagy Miklós emlékezett a nagy költőre, utána pedig a konferencia résztvevői megtekintették a híres református Öregtemető azon síremlékeit, amelyek sírverseit Arany János írta.