Bővebb ismertető
Kötéstábla / borítója kopott
„Arany a magyar nyelv költőiségének legnagyobb ismerője: kultúránknak maradandó eleme. Befolyása szellemi életünkre idővel még csak növekedhetik; a jövő nemzedékek őrajta fognak művelődni, nyelvük meggazdagodik az ő szavaival, képzeletük az ő alakjával. Ki-ki talál költészetében valamit önmaga számára. A gyermek gyümölcseinek, az ifjú és leány virágainak, a felnőtt magjainak fog örülni. A tanuló, ki az iskolában kigyúlt arccal olvassa a Toldi-t, az óriás erejű Miklóson meg rókalelkű bátyján fogja izgékony képzeletét járatni; a szerelmesek édes-fájós epekedésük visszhangját Rozgonyi Piroska panaszaiból fogják kihallani; a férfi az életnek eszményi és mégis hű rajzát fogja Aranyban szeretni; őszülő hajjal, az élet csatái után, midőn csalódásai elmúltak, és már csak humora nő, rezignált mosollyal fogja a Bolond Istók-ot, a Toldi estéjé-t élvezni. Nyelvünk és a múlt emlékei mellett az ő művei is az egész magyarság eszményi kapcsa. Tanulmányozása csak fokozhatja a nemesebb természetek törekvését: elérni azt, amit Arany életeszmény gyanánt állít elénk. A lelki erőknek és különösen a lelkiismeretnek teljes harmóniáját."