Arany János jegyzetei [antikvár]

ELŐSZÓ Arany János, a „sugárzási központ" - Sigray Pál, Arany János tanítványának kéziratos iskolai jegyzetei - Valószínű, kevesen fogadnának arra, hogy Arany János 1850-es évekbeli iskolai-tanári jegyzetei a 21. század harmadik évtizedébe lépve napjaink legaktuálisabb közéleti kérdéseihez is kapcsolódhatnak. Pedig nagyon is így van. Ma, amikor tantervi előírásokról, átalakított iskolai kötelezettségi normákról, kötelező olvasmányok listáiról vagy egyes műveknek, szerzőknek a tantervbe való beemeléséről vagy épp kivetéséről, a tanárok választási lehetőségeiről, kreativitásáról, autonómiájáról, illetve ezek korlátozásáról, vagy az iskolai rendszerek felülről indított átalakításáról, megújításáról szólnak zajos hírek, és nagyon-nagyon ellentétes vélemények nyomán feszülnek egymásnak az indulatok, aligha találunk pulzálóbb kérdéseket, mint amiket felvet ez a most itt közölt, érdekes forrás. Hasonló kérdések azonban már nem először merülnek fel a magyar történelemben. Igaz, a hasonló kérdésfelvetéseknek időről időre nagyon-nagyon eltérő az oka és a történeti kontextusa. Mint ahogy a válaszok is nagyon különböznek. A 19. század közepén, a szabadságharc 1849-es leverése után az osztrák önkényuralom, nyomban a függetlenségi harcot követően teljes átszervezésre utasította a magyar oktatási intézményeket, és a birodalom Ausztriában alkalmazott tanítási rendjét és normáját tette kötelezővé a magyar területeken is. Ez azt jelentette, hogy az iskolai oktatás megszokott struktúrája, elvárásrendszere és felügyelete egyik napról a másikra megváltozott. A korábbi gyakorlattól idegen, osztrák tantervet vezettek be erőszakosan a magyar középiskolákban (Entwurf der Origanisaition der Gymnasien und Realschulen, Wien, 1849). Az ekkoriban döntő részben felekezetek által fenntartott iskolák, ha fönn akarták tartani jogukat, hogy államilag elismert bizonyítványt bocsáthassanak ki, szervezetüket és tanrendjüket is kötelesek voltak az 1850/51. év folyamán - az állami középiskolákban bevezetett változásokhoz hasonlóan - átalakítani. Ahogy Pap Károly (1872-1954) nagykőrösi tanár, irodalomtörténész - akinek fontos szerepéről lesz még szó a továbbiakban - megfogalmazta: „Az 1850. év azonban nehéz helyzetbe hozta a hazai protestáns iskolákat. Az absolut kormány kiadta az »Organisations Entwurf«-ot s elrendelte, hogy minden középiskolának ennek követelményei szerint kell szervezkednie, különben elveszti nyilvánossági jogát. [ ] Az Entwurf napja középiskoláink addigi szervezetét egy csapásra átváltoztatta, feladatait és irányait egy klasszikai alapon nyugvó, egyetemes és harmonikus műveltség jegyében egészen újból fogalmazta. így tetőzi be pl. a nyelv és irodalom tanítását bizonyos esztétikai ismeretanyag s rendszere tipikus képét az összes enemű oktatás mintájaként